Habib szír volt, és nagyon makacs. Ilyen tökösen csökönyös fickó minden népnél előfordul, ha nem is gyakori. Habib minden áron Hungaryban akart politikai menedékjogot kapni! Társai tovább mentek Germánia felé, a makacskodót otthagyták, csak előbb néhány velős mondást eresztettek meg kritikaként, koponyatöltelékére vonatkozóan.

- Milyen politikai erő üldözte Önt hazájában, Szíriában? - kérdezte tőle udvariasan az illetékes Hungarian államhivatalnok.

Habib nem akarta egyik politikai erőt sem megsérteni, ezért így válaszolt:
- A világpolitikai!

Ezzel a válaszával nem nyert. Erre pontosított: az Assad Elnök Úr mellett álló erők politikája!

Úgy gondolta: HA (!) Amerika Assad ellen van, akkor Amerika szövetségese, az Európai Unió is Assad ellen van, HA (!) az Európai Unió Assad ellen van, akkor, mivel Hungary az Európai Unión belül levőnek látszik, Hungary is Assad ellen van..

Jól okoskodott?

Nem okoskodott jól, bár okoskodását az illetékes Hungarian hivatalnok nyilvánosan nem cáfolta, viszont utasította: menjen vissza Szíriába, és kérjen politikai üldözötti igazolást Assad Elnök irodájától!

Habib hét országon, hét tengeren át visszament. Assad Elnök irodájában a kérésén nagyot röhögtek, de - mert elmebetegnek vélték - senki sem bántotta. Igaz, később házára a magasból bomba esett, de ez nem volt bántás, csak bombázás. A házatlanná lett Habibnak viszont barátja, aki ügyvéd volt, emellett a bombától éppen haldokló, még halála előtt, adott egy írást: Habib nem kedveli Assadot, és bombatámadásban részesült.

No, máris vissza, Hungaryba, hét országon, hét tengeren keresztül! Ő most már tényleg politikai menekült, ha a fene fenét eszik is!

Hungaryban sok feneség volt, és azok sok mindent megettek, de a fene saját fenegyerekeit - egyelőre - nem. A Hungarian hivatalnok megint kukacoskodott Sahibbal:
- Milyen jelzésű repülőgépről dobták le a bombát? HA (!) NATO gép volt, az nem számít üldözésnek, mert nem szír gép, HA (!) pedig szír gép volt, de az Assaddal szembenállóké, az sem számít üldözésnek, csak Assadék gépe! Menjen vissza, igazoltassa, hogy az Assadot támogatók gépe volt.

Habib hét országon, hét tengeren át visszament Szíriába, de utóbbit nem tudta igazoltatni, mert azok, akik a repülőgépet bombázáskor látták, vagy nem figyelték meg eléggé a gép jelzését, vagy - merő gyávaságból, de érthető logikából! - úgy vélték: ha a ház eltűnt, ők is eltűnhetnek, és ők akár nyomtalanul is. Habib másik barátja, aki csak most kezdett el haldokolni, még a halála előtt adott neki egy tanácsot:
- Menj el, Habib, az Iszlám Állam hivatalnokaihoz, és tőlük kérj írást arról: üldöznek, politikai okból!

Habibnak csak annyiban nem volt szerencséje, hogy az Iszlám Állam ezredese félreértette őt, azt hitte: ez a fickó, arcátlanul, rájuk fogja üldöztetését!

A szerencse ilyen hiányossága azonban nem került a kitartó Habib életébe. Az ezredes csak megkorbácsoltatta, majd tőrrel bőrébe vésette, nagy betűkkel: POLITIKAI ÜLDÖZÖTT. Így végül mégis szerencséje volt, bár relatíve, és időlegesen. Ám örökre ottmaradó Szerencsét várni: balgaság.

Ment vissza Habib, hét országon, hét tengeren át, Hungaryba! Az ottani illetékes hivatalnok megtekintette Habib hátát, a rajta levő írást lefordíttatta, és a szöveget rendben levőnek találta, de hiányolta az aláírást és a pecsétet.

Habib most elkomorodott, mert makacs embert is utolérhet ilyesmi. Ekkor azonban a hivatalnokon úrrá lett a keresztényi szeretet, még ha muzulmán állt is vele négyszemközt. Megszánta a makacsul politikai menekültstátuszt kérőt. Markát kitartotta (no, nem annyira, mint felettesei!), és Habib fülébe súgta:
- Allahra! Mi a csudának Neked politikai menekültstátusz, amikor csekély százmillió forintocskáért Hungarian államkötvényt vehetsz, amelyik értékéből sohasem veszt, - ezt fejvesztés terhe alatt mondhatom! Ha ilyen kötvényt veszel, akkor Hungarian állampolgárságot kaphatsz! Azzal olyan menekültnek tekintheted magad, amilyennek akarod, - és azt még később is eldöntheted, hogy milyennek, amikor újra menekülni kell!

Habib arca jobban felragyogott, mint a felkelő Nap a szíriai felkelés hajnalán, amelyből, igaz, mára lenyugvás lett, még ha megnyugvás nem is. Egyszerű a nagyszerű!

Fogta magát, hét országon, hét tengeren át visszament Szíriába. Ott becsületes munkát végzett: kirabolt egy bankot, és máris indult, ismét, Hungaryba, a Nemzeti Bölcs Tanácsok Földjére (NBTF). Útközben a géppisztolyában maradt töltényeket sem pazarolta el, felhasználta, célszerűen.

No, most már, hogy egy bölcs Hungarian kérdésre célozzak, ityegett a fityeg?
Minden rendben volt?

Habibot illetően igen. Lekötött államkötvény, nem kötözködő illetékes, engedély..

Álláshoz is jutott Habib, ez a hun honfiúvá lett derék szír. Kapott közmunkát. Harmincezer forintnyi fizetéssel havonta, - hát az nagy pénz! Van ugyan olyan, aki havi ötmilliót kap érdemtelenül, de az is megérdemelne még valamit, valakiktől, - ha helyesen értelmezzük a "szabadság, egyenlőség, testvériség" szép eszméjét!

Habibot a nagy pénz, mármint a havi harmincezer a Hungarian forintokból, a Paradicsomba juttatta. Nem a földibe ugyan, hanem az égibe, de az még jobb, mert ott már a havi harmincezerre sincs szüksége. Mennyei ételek, mennyei italok, - érdemes éhen halni! Nyomorgó Hungarian, - mit vacakolsz ezzel?!

Na! "Láttyátuk feleim szümtükkel mik vogymuk"? Milyen szép az a Halotti beszéd! Milyen jól megoldódott Habib minden földi problémája!

Ez a megoldás javasolható volna a politikai üldözött státuszt igénylőknél, Európa szerte, mint "Hungarian Method"! Nem orbánc, nem kell félni tőle!

Mi lett a megboldogult Habib lekötött államkötvényeivel?

Nem tudom.

Nem is jó mindent tudni, mert bár igaz, hogy Hungaryban hivatalosan nincsen politikai üldözés, csak politikai üdvözülés, de azért a hatalom véleményétől igen eltérő nézetek túl hangos hangoztatása itt is lendületbe hozhat egy bizonyos Lábat.. No, hát akkor...

Persze, az ilyen aprócska kellemetlenségeket nem szabad összetéveszteni az üldözés fogalmával!

(2016)