Sajnos, nem bírom a mérhetetlen becstelenséget, butaságot, butítást. Hiába tudom, hogy döntően ezekből áll a világ (és benne Magyarország) történelme, miközben, - de, persze, történelmi mértékkel mérten, - a jobbulás, a fejlődés is kimutatható. Utóbbi fejlődés ellenére ez a "jobbá lett" világ még mindig hihetetlenül rossz.

Tartozom azonban annyival önmagamnak, hogy időnként leírjam azokat az igazságokat, amelyeket tengernyi példa támaszt alá, igazol, még ha - különböző érdekek miatt - a hazudozás megdöbbentően általános is.

1. Árulások

Az árulás szót többféle értelemben használják, még arra a zsiványra is, aki bűnét beismeri és szembefordul társaival, azt mondják: áruló. Sokan elmarasztalóan mondják ezt rá, pedig előbb meg kellene vizsgálni: kiket árult el, és miért.

Ha valaki eszmét vált, meggyőződésből, akkor, bár lehet, hogy magatartásáért esetleg el kell ítélni, ám amennyiben közszereplőként nem tagadja múltbeli tetteit, nézeteit, az mégis tisztességesebb magatartás, nem nevezhető árulásnak, hanem eszmeváltásnak.

Többféle árulás van, de én - politikai értelemben - kissé önkényesen, kétféle árulást különböztetnék meg: az ún. "reálpolitikai" árulást, valamint a valódit. Mindegyiknél az kell vizsgálni kik kiket és hogyan, valamint miért árult el.

A "reálpolitikai árulás" (lehet, hogy én találtam ki ezt a fogalmat, de mindjárt megmagyarázom) tulajdonképpen nem árulás, sőt, tisztességes változtatás is lehet, amennyiben a megváltozott körülmények miatt a régi módon sikeresen eljárni lehetetlen, és nem az eredeti eszme feladását jelenti, hanem az új körülményekhez való kényszerű igazodást.

A "valódi árulást" az jelenti, amikor valaki addigi eszméjét, nézeteit saját (és esetleg csoport-) érdekei miatt, erkölcstelen módon, önhaszon szerzés céljából megtagadja, vagy egy korszakban hangoztatott nézetei szöges ellentétben állnak tetteivel.

Társadalmi rendszerek változásánál az ilyen "valódi árulás" úgyszólván mindig tömegméretekben jelentkezik.

1. a.) Jobboldali árulás

A nacionalizmus eszméje a történelemben egy ideig haladó volt, elősegítette a nemzetállamok létrejöttét, kiformálódását, fejlődését, a polgárosodást. A polgári demokratikus forradalmak jelentős társadalmi előrelépést hoztak. A nacionalizmusnak, mint jobboldali eszmeáramlatnak még a huszadik században is volt pozitív szerepe a gyarmatbirodalmakban folyó felszabadító küzdelmekben, de a világ más részein - így Európában - a huszadik század első felében a jobboldali nacionalizmus mérhetetlen károkat, pusztításokat okozott az első- és a második világháború során. A Horthy-korszak nacionalizmusa Magyarországon még napjainkban is érezteti káros hatását. Az "úri Magyarország" hatalmon levő osztályai nem fukarkodtak a szegényebb társadalmi rétegek (az ország lakosságának többsége) felé a szép, ugyanakkor hazug szavakkal, de az ország (a lakosság többsége) érdekeivel ellentétesen cselekedtek. A "jobboldal" árulása Magyarországon a huszadik században annyira nyilvánvaló, hogy a legfontosabb tények figyelembevételével könnyen megállapítható, - persze, a hatalom akkori birtokosai nem saját osztályaik érdekeit árulták el, hanem az országét.

Miért nem látják be (vagy nem akarják belátni) ezt Magyarországon?

Erre a kérdésre, a legfontosabb vonatkozásokban, úgy gondolom, ez az írásom megadja majd a választ.

1. b.) Baloldali árulás

Az 1989-es rendszerváltás időszakában Magyarországon a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) nevű tömegpárt (a "kommunista párt") megszűnt (jogilag vitatható módon), és tagságának kis létszámú maradványaiból két kisebb párt keletkezett: a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Munkáspárt. Utóbbi párttal most nem foglalkozom, csak annyit jegyzek meg: a jelek arra mutatnak, hogy nem követett el semmiféle árulást, de - több okból - parlamenti párt nem lehetett belőle.)

A Magyar Szocialista Párt (MSZMP) előtt két út állt: vagy "reálpolitikai árulást" követ el, ami korántsem lett volna igazi árulás, csak a tagjaik által addig hirdetett "szocialista eszmék", a dolgozók tömegeinek olyan baloldali képviselete a kapitalizmus körülményei között, VAGY "valódi árulóvá", olyan kapitalista párttá lesz, amely "baloldali" ugyan, ám rendkívül csekély mértékben, még egy "jobb kapitalizmusért" sem küzd következetesen. Az nyilvánvaló, hogy az MSZP-nek, ha parlamenti párt akart lenni és maradni, a kapitalizmus világmértékű győzelménél csak a "reálpolitikai árulást" választhatta volna, becsületes szándéka mellett is, de - sajnálatosan - inkább azt az erkölcsileg kifogásolható utat választotta, amelyik a fejlett kapitalista államok (USA, Nyugat-Európa) példáját sem vette megfelelően tekintetbe. Nevében is úgy tartotta meg a "szocialista" szót, hogy az nem tisztességes (hiszen egy közösség-centrikusabb társadalom távoli jövőképét sem fogadta el). Eltűrte, hogy kapitalista párt létére az MSZMP utódpártjaként mutogassanak rá (egy kapitalista párt mint lehet egy szocialista párt jogutódja?). A jobboldal mellett részt vett a privatizáció visszaéléseiben (gondos független vizsgálat tudná kimutatni, hogy pontosan milyen mértékben), hallgatólagosan elősegítette a szakszervezetek szétverését (miközben a szakszervezetek a kapitalista Észak Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is erősek), hallgatással (vagy esetenként aktívan is) részt vett a Kádár-korszak tárgyilagosságot nélkülöző átkozásában (miközben vezetőinek nagy része előtt az igazság ez irányban is ismert volt).

Fentiekkel összefüggésben - ez az egész liberális baloldalra is vonatkozik - az MSZP nagyon elhanyagolta (és elhanyagolja!) a tömegek felvilágosítását, oktatását, a legalapvetőbb fogalmakra és legfontosabb eseményekre vonatkozóan is (pl. mit jelent a társadalmi rend?, mi a hazafiság fogalma?, mikor beszélünk jogosan forradalomról?, milyen is volt valójában az élet a Horthy-korszakban?, mit hozott a "keresztény kurzus" áldatlan tevékenysége a huszadik század első felében?- és így tovább). Például a holocaust témakörét is kiszakították a Horthy-korszak egészéből (ráadásul a "holocaust tagadásának" és a "Rákosi-korszak bűneinek" tagadását bűntető jogi kategóriába való átsorolása is ostobaság volt, amihez a "baloldal" is hozzájárul, mert igaz ugyan, hogy ezeket e bűnöket el kell ítélni, de nem ezen a módon, hanem kellő ismeretterjesztéssel, oktatással, és nem összefüggéseikből kiszakítottan, a magyar parlamentben egyébként - tudomásom szerint - ez ügyben egyetlen értelmes baloldali képviselő volt, F., aki ezt felismerte, egyébként a magyar történelemben sok más esetben is történtek szégyenletes bűnök, azokra nem vonatkozik tagadásuk büntetőjogi vonatkozása).

Az MSZP "árulása" azonban - és ezt sem magyarázza ma el az embereknek szinte senki! - valójában távolról sem az egész baloldal árulása, mert az MSZP - jelenleg - csak egy nagyon mérsékelten "baloldali baloldalt" képvisel (azok, akik ismerik József Attila verseit, tudják, hogy mire célzok, de egyébként ez a "baloldali" magatartás mértékében Petőfi baloldaliságát sem közelíti meg).

2. Jobboldal, baloldal, - melyiket kellene választania a hazáját szerető, nem csak a saját hasznát, hanem az országét is néző becsületes magyarnak?

Erről írtam már "Melyik ördögöt válasszuk?" címen, az interneten, nevemmel együtt, bárki megtalálhatja (http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-melyik-%C3%B6rd%C3%B6g%C3%B6t-v%C3%A1lasszuk.14779/). A kisebbik ördögöt, meg is indokoltam, hogy miért.
Még ez az "alig baloldal" is jobb Magyarországnak, mint a jobboldal. Nem jó, csak jobb!

Ezt a baloldalt mi tehetné becsületesen baloldalivá (becsületesebbé)?

Sok minden, ami nem vagy nem csak Magyarországtól függ: kedvezőbb nemzetközi helyzet, az USA értelmesebb, körültekintőbb világpolitikája, gazdasági fellendülés. Szükség volna a baloldalon belül a dolgozó rétegek érdekeit jobban és következetesebben, kevesebb megalkuvással képviselő mozgalmakra, a társadalmi rend korlátai között is egy becsületesebb beszédre, amely figyelembe veszi a szólásszabadság (valójában igen szűk) lehetőségeit. Fel kellene számolni azt a tévhitet, hogy a nacionalizmus, a "magyarkodás" már nem hat a tömegekre, mert nagyon is hat. Az alacsonyabb szellemi színvonalon álló rétegekhez szólóan meg kell találni azt a módot és tartalmat, amelyik jobban tud rájuk hatni (az észjátszó vitaműsorok ezt nem helyettesíthetik!). Több figyelmet kellene fordítani a fiatalokra is (amikor egykor, évekkel ezelőtt, az MSZP-nek - kívülállóként - írásban javasoltam, hogy gyermekújságot hozzon létre, még válaszra sem méltattak). A társadalommal való párbeszédet nem csak a szónoki emelvényről kell hangoztatni, ünnepeken, hanem becsületes kísérletet kellene tenni megvalósítására.

3. Baloldal, jobboldal, menekültügy

A migráció az Európai Unió sok problémája közül csak az egyik, még akkor is, ha a legjelentősebbek közé tartozik, és kezelése, rendezése sürgős. A különböző botrányai miatt szavazókat veszített, hatalmon levő jobboldalnak jól láthatóan kapóra jött a migráció, ami arra mindenképpen alkalmas, hogy a nacionalista hangulat felkorbácsolásával a hatalom azt a látszatot keltse: a jobboldal megvédi a hazát.

A migráció hátterében azonban egyrészt ott áll, hogy mi a migráció fő oka, amire a becsületes válasz - bár időnként a sajtóban olvasható - a kapitalista baloldal számára is kínos, hiszen az USA világpolitikája, és ezzel összefüggésben a NATO tevékenysége is felelős érte. Magyarország természetesen a lényeget illetően nem független állam, nem is lehet az, hiszen valamilyen szövetségi rendszerhez tartoznia kell, és a lehetséges választások közül az a szerencsésebb, amelyikhez tartozik (de nem is volt más választási lehetősége).

A magyarországi "baloldal" azonban nem nagyon emleget egy fontos tényt (természetesen a jobboldal sem teszi ezt): Európa népessége régóta fogyó népesség. Ha valaki végignéz Budapesten (de vidéken sem jobb a helyzet), akkor látja: öregek tántorognak, vánszorognak itt is, ott is. Európa a fiatalabb korosztályok csökkenésével tulajdonképpen haldokol. Ezt Ferenc pápa sokkal inkább kimondta a jobboldalnál is, a baloldalnál is, e tekintetben a rokonszenves pápa sokkal "baloldalibb" a magyar baloldalnál.

A haldokló Európán csak családbarát intézkedések segíthetnek és/vagy a menekültek befogadása (egyiktől sem várható gyors eredmény).

Az szerintem nagyon szomorú, ha egy ország a menekülteket saját határán nem tudja kerítés nélkül is úgy fogadni, hogy ne tudja őket kijelölt útvonalon, akár mindjárt a határról, továbbszállítani. Mi lenne akkor egy háborús katasztrófahelyzetben, amely ennél sokkal nagyobb feladatokat is adhatna?

Azt kellett volna (kellene?) az Európai Unió szintjén gyorsan eldönteni, hogy miként szándékozik az Európai Unió a menekülteket befogadni (vagy egyes menekültek befogadását visszautasítani), mert befogadásuk körülményeivel, ellátásukkal, felvilágosításukkal, oktatásukkal, munkába állításukkal, biztonságukkal (és az európai polgárok biztonságával) kellene többet foglalkozni, és erről többet tudnia (már a terveket illetően is) az európai polgároknak, de a tudósítások rendszerint megállnak a felszínességnél: csak arról mutatnak képeket, mondogatnak számokat, hogy mint és mennyien érkeznek naponta (utóbbi adatokra is szükség van ugyan, de nem csak ezekre!). A magyarországi "nemzeti konzultáció" szégyenletes kérdőívéről egyik írásomban már megemlékeztem (Gondolatok a "NEMZETI KONZULTÁCIÓ a bevándorlásról és a terrorizmusról" c. magyar kormányküldeményről, interneten: http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-gondolatok-a-nemzeti-konzultÁciÓ abev%C3%A1ndorl%C3%A1sr%C3%B3l-%C3%A9s-aterrorizmusr%C3%B3l-c-magyar-korm%C3%A1nyk%C3%BCldem%C3%A9nyr%C5%91l.16231/), - de utóbbi kérdőív ostobaságait és idegengyűlölet keltésére alkalmas voltát is igen lagymatagon tette szóvá a "baloldal".

A migráció mindenképpen akkora probléma, amellyel - szerintem, de valószínűleg nem állok ezzel egyedül - az Európai Uniónak komplexen kell foglalkoznia, még pedig úgy, hogy megfelelő információkkal látja el az európai polgárokat, és a megoldást illetően igényli véleményüket és segítségüket. Ezt a komplex kezelést nem látom. A problémát (és mindazt, ami a hátterében van) távlatosan is csak egy erős, központi vezetésű Európai Unió oldhatja meg, amelyik jól osztja meg a jogokat, feladatokat, kötelességeket, forrásokat a tagállamok között, - és szigorúan számon kéri a feladatok teljesítését.

(2015)

A szerző néhány kapcsolódó, az interneten megtalálható írása:

1.) Népbutítás kétszer kettő néggyel (Demagogy with twice two are four)
(interneten: http://canadahun.com/blogbejegyzes/...ggyel-demagogy-with-twice-two-are-four.16422/)

2.)Menekülők, Isten, istentelenség, megtévesztés (http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-menekülők-isten-istentelenség-megtévesztés.16415/)

3.) Kertész Imre és a Világ Kertje (Imre Kertész and the Garden of the World) (http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-kertész-imre-és-a-világ-kertje-imre-kertÉsz-and-the-garden-of-the-world.16381/)

4.)Világ bumeráng (World boomerang) (http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-világbumeráng-world-boomerang.16358/)

5.) Európa elrablása (Kidnapping of Europe) (interneten:http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-európa-elrablása-kidnapping-of-europe.16294/)

6.) Struccfej, homokban (Ostrich head, in sand) (interneten:http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-struccfej-homokban-ostrich-head-in-sand.16285/)

7.) Megoldás lehetne egy Kínai Nagy Fal?(about the refugee problem in Europe)
(interneten:http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-megoldás-lehetne-egy-kínai-nagy-fal-about-the-refugee-problem-in-europe.16275/)

8.) Menekültek az Európai Unióban (Refugees in the European Union) (interneten:http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-menekültek-az-európai-unióban-refugees-in-the-european-union.16354/)

9.) Nyári hajók (vers, http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-nyári-hajók.16343/)

10.) Menekülő világ (http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-menekülő-világ.16401/)

11.) Menekülés (vers,http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-miklós-menekülők.16411/

12.) Ferenc pápa, Angela Merkel kancellár, Nobel-békedíj (http://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-ferenc-p%C3%A1pa-angela-merkel-kancell%C3%A1r-nobel-b%C3%A9ked%C3%ADj.16448/)