A Tarolj Turul! Szövetség elnöke, Nekételkedj Nevonakodj Tamás a szerzője annak az ügyes kis zsebszótárnak, amelynek ott van a helye minden hazafi zsebében, még ha abban a zsebben már nincs is semmi zsebre tehető. Magyar zseb ne legyen tehetetlenül üres!

A zsebszótárból csak néhány címszót közlünk, a fentebb említett Szövetség szíves engedélyével.

TOLVAJ

Jogilag a másét rosszhiszeműen és titokban eltulajdonító személy. Ilyen a valódi magyarok között nincsen, mert a magyar mindig egyenes gerincű, lelkű, becsületes: csak hazavisz, mert szeme előtt nincs más, csak a haza és a család. Ha a közvagyonból visz haza néhány milliócskát vagy milliárdocskát, akkor sem tolvaj, mert, a megszerzett hatalom birtokában, ehhez kikövezi magának a jogi utat. Elvetemült bolsevik népség ugyan azt állítja, hogy erkölcsileg a jogi úton ezt-azt hazagurító személy is tolvaj, de az, aki vörös, nem magyar, nem hívő, tehát nem szabad hinni neki. Nincs köze Árpád népéhez. Az ilyenekkel az árpádsávos lobogók alatt úgy kell bánni, mint valamikor, a dicső magyar múltban, tették!

HAZAFI

A hazafi olyan személy, aki a "Haza" szóra mindjárt ugrik, és nem kérdezi a hazaárulók megvetendő liberalizmusával: "..miről is van szó tulajdonképpen?". A hazafi tudja: nem kell több szó a Vezértől, csak annyi, hogy "Haza", és máris jöhet az "üsd, vágd, nem apád!". Akár az első világháborúban, amelynél a derék magyarok nem hallgattak az olyan liberális, bomlasztó költőkre, mint Ady Endre, - és meg is lett az eredménye!

TRIANON

Az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyarok tejjel-mézzel folyó Kánaánt teremtettek Magyarországon a náluk élő nem magyarok (románok, szlovákok, szerbek és más nemzetiségűek) számára is. Ezek a nemzetiségek azonban az első világháborúban hálátlanul, gyalázatos módon elárulták Magyarországot. Később, külföldi segítséggel, nagy területeket szakítottak ki maguknak Magyarország testéből (Trianon). A háború elvesztéséért rajtuk kívül a baloldal is felelős, mert ha az nem lett volna, akkor az igaz magyarokból álló jobboldal az utolsó katona elestéig kitartott volna, még ha egy szál magyar sem maradt volna a végén.

Trianon azonban reményteljes jelszavakat is adott a jövőre nézve ("MINDENT VISSZA!", "NEM, NEM, SOHA!", "CSONKA MAGYARORSZÁG NEM ORSZÁG, EGÉSZ MAGYARORSZÁG MENNYORSZÁG!"), és most már csak az a csekélység kell, hogy az USA feldobja talpát, széthulljon az Európai Unió, utána Románia, Szlovákia, Szerbia is kövesse, Ausztria mondjon le Burgenlandról, szétessen az egész világ, - no, szóval kialakuljon az a nemzetközi világhelyzet, amelynek romjain újra felépülhet Árpád Apánk dicső Nagy-Magyarországa.

TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

1919-ben felháborító dolog történt Magyarországon: vörös és rózsaszín vezetés alatt munkásokból és más dolgozóknak nevezettekből álló csőcselék kezébe vette az ország irányítását. Sokáig, 133 teljes napig állt fenn az általuk megszervezett rémuralom, amelyben a gyáros nem tudott gyárosként élni, a nagybirtokos gróf nagybirtokosként! A lerongyolódott munkásgyerekeket üdülni küldték a Balatonra, a Margitszigeten megszüntették a belépti díjat, elkezdték az oktatás újjászervezését, hogy az üres fejekbe a tudományt erőszakosan, tölcsérrel beletöltsék, és egyre-másra hasonlóan hazafiatlan dolgokat csináltak.

A becsületes magyarok azonban ellenálltak! A hadapródok monitorokkal, dérrel-dúrral tiltakozó hadijátékba kezdtek Budapesten, a Dunán. Utóbbit azonban a vörös terror leállította, és még rá is szólt katonásdit játszó igaz magyar gyerekekre: "Nono!"

Egy-egy elfajzott magyar értelmiségi is rokonszenvezett e vörös söpredék tetteivel, de őket, a Tanácsköztársaság leverése után, általános megvetés fogadta, mint például a tehetségét rosszra használó írót, Móricz Zsigmondot, aki, kellő felvilágosítások után, végül megbánta bűnét, és egyik könyvében megfogadta: most már mindhalálig jól fog viselkedni. Ám nem viselkedett jól, fel is váltották mára Wass Alberttel!

HORTHY-KORSZAK

A Horthy-korszak (1920. március 1. - 1944. október 15.) a nagy magyar hazafi, kormányzó, Horthy Miklós nevéhez fűződő fényes történelmi időszak. Csonkán is nagy volt akkor Magyarország: nagy volt a nagybirtok, nagyon megfizették a gyári munkást, nagyon vállon veregették a földnélküli parasztokat (olykor nem csak vállon, és bikacsökkel is). Nagy volt a szabadság is: bárki bármit mondhatott, írhatott, legfeljebb a mundérba bújtatott igaz hazafiak kérdőre vonták érte, és akkor szabadon sírhatott, ha volt még hozzá ereje. Az volt ám a Szabad Magyar Világ! Az ország szabadon beléphetett a háromhatalmi szövetségbe, nem néztek erre ferde szemmel a nagyon keleten levő szigetvilágból sem, - ó, az a Háromtengelyes Klub nem olyan volt, mint a mai eutálatos EU, az ország még vissza is kapott abból, amit az első világháborús kártyacsatákon elvesztett, sőt, a második világháborúba is szabadon beléphetett, további kártyázáshoz. Utóbbi során a hazafias magyar katonák megtekinthették a Don-folyót, fegyveresen, de még fegyvertelen zsidó bajtársaiknak is megengedték az aknaszedést, ami kicsit hasonló a szarvasgomba felkutatásához, azzal a különbséggel: a szarvasgomba nem robban fel. Ha az akna felrobbant, hát az, ahogy mondani szokták a gyermekeknek, katonadolog volt.

Derék magyar hazafi imádja ezt a dicső korszakot, imádja Horthyt, imádja az akkori Házat, Egyházat, imádja azokat a.. No, szóval, aranykor volt az, csak később ezen aranykorból menteni kellett a megszerzett aranyat egyéni haszonakciókkal, Nyugatra, persze, nem mindenkinek volt aranya, akinek pedig csak aranyból volt a szíve..

HOLOCAUST

Kialakult az a vélemény, hogy a Magyarországon élő zsidóknak jobb helyük volna a Német Birodalomban. Nem a zsidók között alakult ez ki, de a vélemény akkor is, - vélemény. A hatalmon levő magyar keresztény kurzus akkorra már sokat tett a magyarországi zsidókért, így a zsidótörvények keretében eltiltotta őket előbb az agyat megterhelő foglalkozásoktól, egyetemi tanulmányoktól, majd a túlzásba vitt fizikai tevékenységektől is, de elemi fizikai szükségleteiket azért elvégezhették.

Még később megkezdődött a Mózes-hitűek elutaztatása Németországba, vendégként, a Nagynémet Birodalom Vezérének szíves meghívására. A pályaudvarokon őket búcsúztató bámulással néző igaz magyarok arra gondoltak: de fölvitte a dolgukat az a Jóságos Isten! Ám nem irigykedtek rájuk, az ilyesmi ellentétben volt a Szent Biblia szellemével is..

Az akkori magyar államnak és vezetőinek a zsidók Németországba való kiutaztatásához tulajdonképpen semmi köze sem volt, azon kívül, hogy kötelességüket hűen teljesítő csendőreivel kikísértette őket a vagonokhoz, - legyenek addig is biztonságban, amíg el nem hagyják a magyar határt!

A zsidók németországi táborait utóbb a felforgató tevékenységükről közismert elemek "haláltáboroknak" nevezték, ami nagyon helyteleníthető megnevezés, hiszen a halál az Élet Nagy Táborában mindenütt jelen van. A "koncentrációs tábor" már sokkal megfelelőbb, mert a táborlakók és a tábort őrző biztonsági őrök egyaránt koncentráltak, bár nem ugyanarra a dologra. Egy bizonyos: a németországi úttal sok zsidó került közelebb, ha nem is egészen a földi Édenhez, de az Égi Mennyországhoz.

(2015)

Utóirat:

Magyarok! Rohanjatok megvásárolni Nekételkedj Nevonakodj Tamás Hasznos értelmező zsebszótárát, - most akciós áron kapható a Magyar Nemzeti Mesekönyvboltokban! Feltámadunk, - ha támadunk!

Hazafias üdvözlettel: Tarolj Turul! Szövetség