Feltöltve: 2015-04-19 22:31:57
Megtekintve: 5964
Szentjánosbogár
Nem akarok semmit!
A Minden akar
engemet!
A Fény!
Az árnyék a falon!
Fű, fa, virág, bokor,
a bokorban fészkelő
madár!
Madárdal!
Hang!
Hangok!
Hangod, Világ!
Nem értem..
E zűrzavarban,
ordító, hangos világban,
hogyan talált rám
mégis
a Csend?
Mert egyszerre
csend lett
itt belül!
Feledtem mindent..
Ah!
Mikor
megpillantottam
a szentjánosbogarat!
A Minden akar
engemet!
A Fény!
Az árnyék a falon!
Fű, fa, virág, bokor,
a bokorban fészkelő
madár!
Madárdal!
Hang!
Hangok!
Hangod, Világ!
Nem értem..
E zűrzavarban,
ordító, hangos világban,
hogyan talált rám
mégis
a Csend?
Mert egyszerre
csend lett
itt belül!
Feledtem mindent..
Ah!
Mikor
megpillantottam
a szentjánosbogarat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2015-11-26 20:40:19
.. köszönöm , hogy olvastad versemet!Én sokszor csinálok így: fejemhez kapok, és..ah! írok egy verset! :):)
Te mit játszol?
Költőt?
Én királynőt.. :):)..ah!
De még azért is benne hagyom a versben, mert tényleg jelent valamit nekem..ez a látvány, a szentjánosbogár..valami földöntúlit..valami érzékeken is túlit..erre nem lehet szólni..erre elakad a szavam..csak ennyit bírok kinyögni: ah..
..ó, ha jól megnézzük, én is teljesen fölösleges vagyok itt a Földön.. :D:D nevet..kacag..:D:D
2015-11-26 20:35:56
Nem való a csend nekem ! ..írtam egyszer egy versemben.De mégis, életem egyik felejthetetlen pillanata volt, amikor megpillantottam a szentjánosbogarat !
Azóta tudom, milyen is az igazi csend .
Ez a csend nyugodt, hűvös, borzongató, de mégis forróság fut rajtad át, körülvesz a csend, beburkol, mint egy meleg takaró..