Feltöltve: 2005-11-30 19:21:04
Megtekintve: 5729
Szomorú szív
Sós könnycseppjeid hullnak a földre,
Emlékeid elvesznek a ködbe,
Siratod, gyászolod,
Pedig tegnap még veled-rólad álmodott
Nem halt meg,
Él, s szíved még remél,
De még is, el kell temetned a reményt,
Mert számodra szerelme halott tény
S bár te is tagadod,
Magadnak azért bevallod
Tudod, ő téged meg sem kaphatott volna,
Soha!
Nem érdemelt meg téged,
Tudta ezt egész lényed
Bár
Szíved lefagyasztotta a hideg tél.
De egyszer egy meleg napsugár
Felolvasztja tán,
Egy ember szeretete,
Kitől nem kell megkérdezned szeret-e,
Mert kérdések nélkül is tudni fogod,
Neked csak vele teljes a holnapod
Emlékeid elvesznek a ködbe,
Siratod, gyászolod,
Pedig tegnap még veled-rólad álmodott
Nem halt meg,
Él, s szíved még remél,
De még is, el kell temetned a reményt,
Mert számodra szerelme halott tény
S bár te is tagadod,
Magadnak azért bevallod
Tudod, ő téged meg sem kaphatott volna,
Soha!
Nem érdemelt meg téged,
Tudta ezt egész lényed
Bár
Szíved lefagyasztotta a hideg tél.
De egyszer egy meleg napsugár
Felolvasztja tán,
Egy ember szeretete,
Kitől nem kell megkérdezned szeret-e,
Mert kérdések nélkül is tudni fogod,
Neked csak vele teljes a holnapod
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2005-12-01 12:32:35
Kössy!