Szürke eminenciása mondta a napokban saját főpolitikus fővezérének, aki pénzbéli kebelbarátja volt, sokáig, de most már talán csak felebarátja, amíg ismét össze nem ölelkeznek, a szót, ami hangzásában kissé a macira hasonlít, csak "g" betűvel kezdődik, és utána "a" helyett "e" van, - no, szóval azt a szókimONDÓ szót!

Nagy hálátlanság e nyúlós testfolyadékkal szemben, amit ez az eminens eminenciás csinált, és a Mindenható Média megsokszoroz! Meg nem csak a Média, hanem a médiás bohóckodást imádó tömeg, amelyik, miközben bizonyos földrajzi tájon baj ömlik bajra, örül, hogy figyelmét átterelik e bajokról máshová, bizonyos testtájékra, bizonyos testváladékra.

Nagyfokú hálátlanság! E nyúlós testváladék nélkül nem lehetett volna évezredeken át gyermekáldás, nem jöhetett volna el a demográfiai robbanás korszaka! Az emberiség kihalt volna, mint a szárazra túl korán kivetett hal, amelyiknek nincs ideje teljesítenie az Evolúció Követelményeit!

Lehet, persze, hogy e nyúlós testváladék ideje is lejáróban van. A tudósok megtalálták a DNS-t (dezoxiribonukleinsav), és feltalálták a klónozást. Először birkából hoztak létre, klónozással, ugyanolyan birkát. Igaz, már előzőleg is, évezredek óta, a Média őseinek felhasználásával, egy birkából mindig sok birkát hoztak létre, de a klónozott birka - technikáját illetően mindenképpen! - más.

A klónozás híre, akkoriban, nagyon felbosszantott, és még ma sem nézem jó szemmel. Érthető! A tudósok megpiszkálták a birka valamelyik sejtjének magját (nem kellett hozzá ivarsejt!), e stressz hatás alatt a nyugvó sejt a nyugtalanság állapotába került, majd dühödten elkezdte differenciái felszámolása helyett azok felturbózását, növekedett, sokszorozódott, fejlődött, és kinőtt belőle egy másik birka, amelyik ugyanolyan birka volt, mint az előző! Ugyanakkora hatökör!

Hű! Ha arra gondolok, hogy én mennyi mindent megpiszkáltam életemben, gyermekkoromban, ifjúkoromban, felnőttkoromban, és utána egyikből sem lett másik ugyanolyan, de még a szüleim is elvesztették birkatürelmüket!

Ott volt az a nyomorult zsebóra! Levettem a hátsó fedelét, megpiszkáltam a magját, és nemhogy másik órát hozott volna létre, de még több órámat is tönkretette, amikor kérdőre vontak a megpiszkált óra túlzott időközönyössége miatt!

Irigylem a Jövőt! Óriási távlatokat nyitott a klónozás számára. Önimádó férfiak és hölgyek szabadon dönthetnek: kell nekik saját önmaguk több példányban, - vagy mégsem? Nem kell majd ilyesmihez házasság, együttélés, még csak minimális idejű párkapcsolat, vagy akár - férfiaknál - a fentebb említett nyúlós folyadék sem, csak egy közönséges testi sejt!

No és ott van a DNS sebészet, ami egyébként a házasság, együttélés esetén is megnyitja a lehetőségek végtelenül nagy raktáráruházát, még akkor is, ha azonos neműekről van szó! Lehet csencselni: a pár megegyezhet, hogy a sejtmagból 30 % legyen az apáé, 70 % az anyáé, - vagy fordítva? Az első gyereknél így? Hát a másodiknál? Erre lehet házassági (együttélési) szerződést is kötni, csak, persze, célszerű a bolhabetűsen apró betűs részt is elolvasni benne. Ha pedig a házasságban (együttélésben) csak klónozott gyermekek lesznek, akkor még egyszerűbbé válik a válás (szétmenés): mindenki viszi magával saját klónozott példányát, példányait!

No de ne nyújtsuk ezt az írást, mint ahogy a fentebb említett testváladék nyúlik, ilyen mellékutakkal, klónozásra, DNS sebészetre, - kövessük az egyenes utat, napjainkban az is elég görbe!

Itt van az a - csúnyának tartott - testváladék, amelyik "sz" betűvel kezdődik, bár nem teljesen testváladék, annak ellenére, hogy emésztőnedvek és bélnedvek is kerülnek bele, hanem inkább a testből egy idő után kikívánkozó anyag. "Sz" betűvel kezdődik, de, ha nem jön ki a testből idejében, az sok mindennel végződhet. Amikor, szerencsére, kijön, akkor sok mindenre alkalmazzák, például az Életre is (sokszor a Halál is olyan, de arra nem merik rákenni!), meg az Életben előforduló emberek, dolgok, magatartások, tettek, események szinte felsorolhatatlan sorára.

Akár a többi testváladéknak, ennek is van szép tudományos neve, de ma még, tekintettel egy bizonyos népesség véleményem szerint nem kellő kulturális színvonalára, jobbnak látom, ha szinonimáját írom ide, ami a bélsár. Ürüléknek is szokták nevezni, de utóbbi kicsit zavaró, mert sok mindenkinek és mindennek van ürüléke. Ám annyi bizonyos: főleg idősebb korban gyakran öröm, ha ürül az ürülék, és nem ragaszkodik bélbeli végállomásához. Ha meg nem ürül, az keserű lehet, mint az üröm..

Kétségtelen, hogy a bélsarat, amelynek hasznosítása külön tanulmányt igényelne, de utóbbihoz nincs türelmem, szintén igazságtalanul nézik le. Tény ugyan, hogy szagát, kis mennyiségénél is, makacsul megtartja mindenütt, és e szag valóban bántja sokak szag- és szépérzékét. Ám arról, hogy mennyi helyre odakerül, ez az anyagféleség nem tehet. Igaz, nem olyan jó szagú, mint a sajt Dániában, de azért az a bizonyos országocska, amelyről írni szoktam, és amelyik igen messze van Dániától (bár közelebb volna!), túl sokszor tart nagyon fent nagy dínomdánomot gyanús pénzecskékből, amelyeknek szaga nem jóféle sajtokéra emlékeztet, hanem olyasféle szagú dolgokra, amiket fő ügyként kellene kiszagolnia az illetékeseknek, nem pedig az illetéktelent játszaniuk, illetlenül!

A testből időnként eltávozási engedélyét sürgeti egy víztiszta, színtelen (vagy sárga) folyadék, nevét megkapjuk, ha az "úgy" szóhoz elől hozzáteszünk egy "h" betűt. E folyadéknak köszönhető egy népi megfigyelés: "szél ellen nem lehet...".
Tanulságos mondás, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy, azok, akik szelet vetnek, miért dédelgetik e közmondást annyira! Érdekes módon e testváladékot nem éri annyi lekezelés, mint társait.

A nyál megítélése is általában enyhébb. A szájban összefutott nyál a jó emésztéshez igencsak szükséges a terített asztalnál. Más kérdés, hogy bizonyos emberkék dolgait is ki kellene teregetni a terített asztaloknál, de utóbbi dolgok nemigen kerülnek terítékre. A veszett kutya egyik jellemzője, hogy csorog a szájából a nyál, ezt, gyakran, veszett emberek is utánozhatatlanul utánozzák, de még mi mindent mondanak hozzá, másokra! Főleg a Házban, de a kertben, kertelésben, kürtölésben is mindennapos ilyesmi. A nyáltermeléssel függnek össze a köpködések. Egy bizonyos országocskában (nem akarok ujjal mutogatni rája!) hányan és hányszor leköpték már le saját múltjukat is, - de azért legdivatosabb mégis mások jelenére és múltjára köpködni!

Az epe is testváladék, a májban képződik, de ezt a kis írást nem folytatom epés megjegyzéssel, mert a végén felizgatja magát az a sok hólyag, aki nem a testben van, hanem ott, ahol nem kellene lennie, - sőt, nem is kellene lennie! Ha egyszer lehull a szemekről a hályog, talán nem is lesz ennyi hólyag.. Az lesz ám a jó nap! Jó, jó, tudom, hogy az nem holnap lesz még, de, remélem, egyszer beköszön, és nem fog oly gyorsan elköszönni, mint egykoron..

(2015)