Ide löktek be, lét-farkasverembe,
bár fenevad nem voltam, nem vagyok,
s habzó szájjal fentről rám vicsorognak
érdek-szerepük játszó ordasok.
Nem jó itt, lent, de nincsen jéghideg - még,
s arany pontokat szikráztat az ég,
ha este jön, - ám oly szürke a hajnal,
s nappal négy falat fal feketeség!
Anyag bennem, kívülem, körülöttem,
és szeretem és gyűlölöm magam, -
mint anyagot. Mozgó Anyag a lélek?
Bizonyosság nincs rá, s bizonytalan
válasz mit érhet? Filozófus dolga,
hogy áttekintsen saját köldökén,
de mozgó Anyagra muszáj figyelni:
belőle olykor kinéz a remény.
Ezt is érzem, e farkasverem-mélyen,
ahol a vers már, szelíd fegyverem,
semmit sem ér, s a verem körül fákkal
Anyag őriztet, - az Embertelen.
Ez is Anyag, - akár a jó szándékú,
amely bár hurcol sok-sok ős hibát, -
de Embersége egyszer mégis, vélem,
megvalósítja igaz önmagát.
A rossz Anyag végül átmehet jóba.
S át is megy egyre, mikor úgy forog
a Nagy Rendszer, mit Ördögnek hitt Isten:
kegyetlen jóság belül megalkotott.
Ez majd sokaknak nem tetszik, Barátom!
Ám szívemben egy Csillagot viszek,
s verem mélyén sem áldozok fel Eszmét,
mit élet igaz oltárra kitett.
Így írom le, tán kissé rejtjelesen:
Anyag léte ráérős Végtelen,
de nem sajátíthat ki mindig mindent
gyarló anyag: túl önző szerelem.
Az Anyag lelke? Paradox varázslat
vitt és visz hozzá egyre közelebb.
Érte távoli jövő háborúi
bár kaphatnának jobb fegyvereket!
Becsületet beszennyez mocskos béke,
ilyennek láttán az undor fog el:
a Rossz Anyag (egykor majd jóra átvált?)
Embertelenről mit is énekel?

A hazugság? Felismerem, Barátom!
Felismerem, de mit érek vele?
A történelem Anyag vándorlása,
s a hazugság is az ő gyermeke.
Az igazság is. A szabadság. Minden.
A vér. A vesztes, és megnyert csaták.
A lövészárok is, amit Te ástál.
S a szavam, ami szállt szívekbe át.
A Szépség szélben lengő rózsaszálon.
Kis házad Anton, ha körülvett a nép,
s ünnepelte az Árpád-díjas írót,
ki falujáról írt illő mesét.
Anyag lelkét két kézzel is kerested.
Én készen kaptam kecses tornyomat.
Ám miért hiszed: az Anyagvilágban
az én utam volt sokkal boldogabb?
Lehet, hogy így volt. Az is lehet: mégsem.
A ráma kell, de fontosabb a kép.
Vers is keresi, ámde nem találja
anyagon kívül az Anyag Istenét.
Nem kérdezem Tőled: - Te megtaláltad?
Lehet: az Isten maga az Anyag.

Ám Istenem a Szépség: Piros Csillag,
aminek fénye Emberséget ad!

(2015)