Vidám ma a hóhér. Előtte omlott össze
a dacból épült fal. Ó, a cél mily nemes, ha
Ő a fenség,szentséggel szól, és ihletadó!
Király jöjj, ma tiéd a dicsőség, pártos lett
a mag és igen kemény az izgága szó!
Itt helyben kardra tűzni mind, ki lázadni mer
ha vértől ázik mente, galléron szárad is.
Mert porba hullik mondom a sok rebellis fej!
Mit ér a harc, ha nincs ki álljon ellent,
rozsdás a kard, mert két erős kéz lehullt?
Szenvedni miért, ha téged zúg a nép
és meggyaláz szitokkal ártatlanul?
Elég a cirkusz,vágy, illatos kenyér,
zúgó tapsvihar,mert álmodozni fél
a jámbor együgyű. Majd deresre vág,
úgy görbülhetsz, táncra hív a szűz bitó!
Nem rángat a szél sem, nem szakad kötél.
Ki értené meg ma már a vértanúk dalát?
Elég, ha bírod Istent, mert káromolni jó...