Feltöltve: 2014-03-16 10:35:32
Megtekintve: 6008
Bölcselet
A fény mindig árnyékot vet maga után
Valaki szeret, valaki teljes szívből utál
A fájdalom mellett ott lesz a remény
Remény mellett, hit és a többi erény
Üres szavak, gyakran elhangzanak
Barátok akik, végül cserben hagynak
S néha a magad urává kell válnod
Ez a kulcs, hogy megszűnjön az átok
S kérded átok, vagy áldás a magány?
Az élet adja a leckét, ő a szigorú tanár
Megtanít küzdeni, álmokért harcolni
A szembefújó széllel erőteljesen dacolni
S néha valakit nehezen, de el kell engedni
Hogy, az új dolgokat ne kelljen földbe temetni
Életünk a nagy folyó, mely mindig változik
S nem tudni, a sodrás által mi távozik
Valaki szeret, valaki teljes szívből utál
A fájdalom mellett ott lesz a remény
Remény mellett, hit és a többi erény
Üres szavak, gyakran elhangzanak
Barátok akik, végül cserben hagynak
S néha a magad urává kell válnod
Ez a kulcs, hogy megszűnjön az átok
S kérded átok, vagy áldás a magány?
Az élet adja a leckét, ő a szigorú tanár
Megtanít küzdeni, álmokért harcolni
A szembefújó széllel erőteljesen dacolni
S néha valakit nehezen, de el kell engedni
Hogy, az új dolgokat ne kelljen földbe temetni
Életünk a nagy folyó, mely mindig változik
S nem tudni, a sodrás által mi távozik
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2014-03-19 19:46:00
Köszönöm! :) Ígérem fogok rajta csiszolni! :)
2014-03-19 07:45:07
Tetszett a vers, de én egyes sorain még tovább gondolkodnék, csiszolnám, mind tartalmilag, mint formailag. Például:
"A fájdalom mellett ott lesz a remény
Remény mellett, hit és a többi erény".
E két sor mögött - szerintem - még nem eléggé letisztult gondolat van. A hit nem mindig erény (sokszor nem az!), továbbá célszerű tovább jutni a közhelyeknél (melyek, persze, legtöbbször igazak, és ismételt említésük jogos, de jobb, ha más formában fogalmazódnak meg).