Feltöltve: 2014-02-24 18:53:54
Megtekintve: 6224
A beszélő tojás
Hol volt, hol nem, - volt három legény: Berci, Marci, Karcsi. Nem állíthatom, hogy nagyon okosak voltak, de azért néha fején találták a szöget. Igaz, legtöbbször a szöget sem találták, olyan nagy volt körülöttük a fejetlenség.
A három legény éppen a Tökkopasz hegy tetején játszotta a bámulósdit. Ehhez értettek a legjobban, és ezt lehetett tenni a hegy tetején legjobban, mert onnan minden irányba bámulni lehetett.
Bámultak, bámultak, - és egyszer csak mit láttak?
Egy nagy tojást. Ez újabb ok volt a bámulásra, de másik ok is jött hozzá, mert a tojás beszélni kezdett.
Érteni azonban nem értették, hogy mit mond, ezért többször rákoppantottak a tojásra: beszéljen értelmesen! Előbb bottal koppantottak, utána kaviccsal, végül már nagy kővel. Valami nagyon erős fémből lehetett a tojás, mert a kőre sem tört össze, csak maga a kő hullott darabokra.
Tanakodtak a legények: miként kerülhetett a tojás a hegytetőre?
- Biztosan a gépmadár tojása! - mondta Berci. A repülőgépre gondolt.
- Az itt nem szokott fészket rakni! - vetette ellen Marci. Ez a vasnyúl tojása!
- No, azé nem! Messze még a húsvét.. - bölcselkedett Karcsi.
Ekkor a tojásból végre érthetőbb szó hallatszott: - Csavard!
A három legény azonban úgy értette: - Zavard!
Hosszú, erős botokkal elkezdték lefelé zavarni a tojást a hegyről. A tojás közben vadul kiabált valamit, de csak annyit tudtak megsejteni: ez a valami nem lehet szép szó, és nem őket dicséri.
A hegy alján volt már a tojás. A legények ismét tanakodni kezdtek: mit csináljanak vele?
- Vigyük magunkkal, és adjuk el a cirkuszosoknak, jó pénzért! - javasolta Berci.
- Vigyük haza, és költessük ki a tyúkokkal! Ha az összes tyúkot ráültetjük, éppen befedik a tollaikkal! - mondta Marci.
- Ajándékozzuk a nyulaknak, pingálják ki húsvétra, hogy szép díszes legyen! - tanácsolta Karcsi.
Utóbbi mellett döntöttek. Éppen arra jött egy nyúl. A legények rákiabáltak: - Itt az ajándék! Ezt követően hárman együttes erővel felemelték, és feléje dobták a tojást.
A fémtojás ráesett a nyúlra, ami a nyuszi számára rosszabb volt, mintha ő esett volna a tojásra. Kupán találta a tojás, elalélt, nem is nyerte vissza eszméletét, a legények azonban később magukhoz vették sült nyúl formájában.
Mindenttudó Benedek, a tudós, a legények szerencséjére, éppen lefelé igyekezett a hegyről. Közben erősen nézegette ezt-azt a nagyítójával. Olyan erős nagyító volt az, hogy a bolhából is elefántot tudott csinálni, azaz elefántnak mutatta a bolhát.
A legények üdvözölték Benedeket, de a gondolataiban elmerült tudós a legényeket nem, csak a beszélő tojást vette észre. Utóbbit is csak azért, mert megbotlott benne, elvágódott, és a szemei előtt megjelentek a nappali csillagok.
Meg kellett hát néznie, hogy mi okozza ezt a nagy nappali csillagullást.
A tudóst a beszélő tojás nagyon érdekelte. Ez természetes. Rögvest elő is adta kacifántos elméletét arról, hogy miként is jöhetett létre ez a csodadolog. Fémtyúk fenekéből pottyanhatott ki, amikor..
A legények tátott szájjal hallgatták Benedek fejtegetését. Nagyon tetszett nekik. A tojásban levő valakinek azonban sokkal kevésbé, mert nagy kínnal, szemrehányóan nyöszörögte:
- Csavard hát!
A tudós így értette: - Badarság!
Nosza, iszonyú méregbe gurult. Ez a tudatlan tojás kétségbe meri vonni az ő bölcsességét?!
Kedvenc sétapálcájával nagyot csapott a tojásra. A sétapálca eltörött, a tojásnak azonban semmi baja sem lett.
Ekkor, lepkehálójával piros szárnyú pillangót kergetve, megjelent Mindenttudó Ferike, a tudós kisfia. A csodatojás láttán azonban megtorpant, a pillangó meg elrepült.
A kis fiú illedelmesen köszönt, majd fülét a tojásra tapasztotta. A többiek meglepetten bámultak: ez nekik miként is nem jutott eszükbe?!
Ferike meghallgatta a beszélő tojást, majd könnyedén csavart néhányat a közepén. Kiderült: a tojást két tojás félből csavarozták össze. A két fél oldalra esett, egyik jobbra, a másik balra.
Ki ugrott ki a tojás közepéből?
Icipici ördög. Kicsit szőrös volt, kicsit szarvas, de a legényekre, és Mindenttudó Benedek úrra nagyon mérges.
Ferikének viszont felajánlotta: megtanítja miként kell spenótot csigalassúsággal enni, irkalapon kövér pacát tovább hizlalni, szépen zenélő tücsköt osztályteremben elrejteni, meg más vidám dolgokra. El is vonultak ketten további eszmecserére a kökénybokrok mögé.
Ferinek az ördögöcske azt is elárulta: őt egy gonosz boszorkány zárta a fémtojásba, aki mérges lett rá. Arra viszont már nem tért ki a kis szarvas kópé, hogy előzőleg ő mit csinált a boszorkánnyal.
A legények egy darabig még bámészkodtak, azután hazaballagtak. Mindettudó Benedek is így tett, de ő ezt megtoldotta azzal, hogy otthon hosszú cikket írt KI KELHET-E KIS ÖRDÖG NAGY FÉMTOJÁSBÓL? címmel.
Bercike másnap tücsköt rejtett el az osztályteremben. Szépen muzsikált a derék kis koma, ráadásul nem csupán az ének-, hanem számtanórán is.
A számtanórán a tanárnő a vidám gyerekekkel sokáig kerestette a tücsköt. Az óra végére megtalálták, és a tanárnő kilakoltatta az osztályteremből.
A gyerekek sajnálták, de Ferikének épkézláb gondolata támadt: nem csak egy tücsök van a világon, és másik számtanórán majd más zenészeket is fel lehet kérni koncertezésre!
A három legény éppen a Tökkopasz hegy tetején játszotta a bámulósdit. Ehhez értettek a legjobban, és ezt lehetett tenni a hegy tetején legjobban, mert onnan minden irányba bámulni lehetett.
Bámultak, bámultak, - és egyszer csak mit láttak?
Egy nagy tojást. Ez újabb ok volt a bámulásra, de másik ok is jött hozzá, mert a tojás beszélni kezdett.
Érteni azonban nem értették, hogy mit mond, ezért többször rákoppantottak a tojásra: beszéljen értelmesen! Előbb bottal koppantottak, utána kaviccsal, végül már nagy kővel. Valami nagyon erős fémből lehetett a tojás, mert a kőre sem tört össze, csak maga a kő hullott darabokra.
Tanakodtak a legények: miként kerülhetett a tojás a hegytetőre?
- Biztosan a gépmadár tojása! - mondta Berci. A repülőgépre gondolt.
- Az itt nem szokott fészket rakni! - vetette ellen Marci. Ez a vasnyúl tojása!
- No, azé nem! Messze még a húsvét.. - bölcselkedett Karcsi.
Ekkor a tojásból végre érthetőbb szó hallatszott: - Csavard!
A három legény azonban úgy értette: - Zavard!
Hosszú, erős botokkal elkezdték lefelé zavarni a tojást a hegyről. A tojás közben vadul kiabált valamit, de csak annyit tudtak megsejteni: ez a valami nem lehet szép szó, és nem őket dicséri.
A hegy alján volt már a tojás. A legények ismét tanakodni kezdtek: mit csináljanak vele?
- Vigyük magunkkal, és adjuk el a cirkuszosoknak, jó pénzért! - javasolta Berci.
- Vigyük haza, és költessük ki a tyúkokkal! Ha az összes tyúkot ráültetjük, éppen befedik a tollaikkal! - mondta Marci.
- Ajándékozzuk a nyulaknak, pingálják ki húsvétra, hogy szép díszes legyen! - tanácsolta Karcsi.
Utóbbi mellett döntöttek. Éppen arra jött egy nyúl. A legények rákiabáltak: - Itt az ajándék! Ezt követően hárman együttes erővel felemelték, és feléje dobták a tojást.
A fémtojás ráesett a nyúlra, ami a nyuszi számára rosszabb volt, mintha ő esett volna a tojásra. Kupán találta a tojás, elalélt, nem is nyerte vissza eszméletét, a legények azonban később magukhoz vették sült nyúl formájában.
Mindenttudó Benedek, a tudós, a legények szerencséjére, éppen lefelé igyekezett a hegyről. Közben erősen nézegette ezt-azt a nagyítójával. Olyan erős nagyító volt az, hogy a bolhából is elefántot tudott csinálni, azaz elefántnak mutatta a bolhát.
A legények üdvözölték Benedeket, de a gondolataiban elmerült tudós a legényeket nem, csak a beszélő tojást vette észre. Utóbbit is csak azért, mert megbotlott benne, elvágódott, és a szemei előtt megjelentek a nappali csillagok.
Meg kellett hát néznie, hogy mi okozza ezt a nagy nappali csillagullást.
A tudóst a beszélő tojás nagyon érdekelte. Ez természetes. Rögvest elő is adta kacifántos elméletét arról, hogy miként is jöhetett létre ez a csodadolog. Fémtyúk fenekéből pottyanhatott ki, amikor..
A legények tátott szájjal hallgatták Benedek fejtegetését. Nagyon tetszett nekik. A tojásban levő valakinek azonban sokkal kevésbé, mert nagy kínnal, szemrehányóan nyöszörögte:
- Csavard hát!
A tudós így értette: - Badarság!
Nosza, iszonyú méregbe gurult. Ez a tudatlan tojás kétségbe meri vonni az ő bölcsességét?!
Kedvenc sétapálcájával nagyot csapott a tojásra. A sétapálca eltörött, a tojásnak azonban semmi baja sem lett.
Ekkor, lepkehálójával piros szárnyú pillangót kergetve, megjelent Mindenttudó Ferike, a tudós kisfia. A csodatojás láttán azonban megtorpant, a pillangó meg elrepült.
A kis fiú illedelmesen köszönt, majd fülét a tojásra tapasztotta. A többiek meglepetten bámultak: ez nekik miként is nem jutott eszükbe?!
Ferike meghallgatta a beszélő tojást, majd könnyedén csavart néhányat a közepén. Kiderült: a tojást két tojás félből csavarozták össze. A két fél oldalra esett, egyik jobbra, a másik balra.
Ki ugrott ki a tojás közepéből?
Icipici ördög. Kicsit szőrös volt, kicsit szarvas, de a legényekre, és Mindenttudó Benedek úrra nagyon mérges.
Ferikének viszont felajánlotta: megtanítja miként kell spenótot csigalassúsággal enni, irkalapon kövér pacát tovább hizlalni, szépen zenélő tücsköt osztályteremben elrejteni, meg más vidám dolgokra. El is vonultak ketten további eszmecserére a kökénybokrok mögé.
Ferinek az ördögöcske azt is elárulta: őt egy gonosz boszorkány zárta a fémtojásba, aki mérges lett rá. Arra viszont már nem tért ki a kis szarvas kópé, hogy előzőleg ő mit csinált a boszorkánnyal.
A legények egy darabig még bámészkodtak, azután hazaballagtak. Mindettudó Benedek is így tett, de ő ezt megtoldotta azzal, hogy otthon hosszú cikket írt KI KELHET-E KIS ÖRDÖG NAGY FÉMTOJÁSBÓL? címmel.
Bercike másnap tücsköt rejtett el az osztályteremben. Szépen muzsikált a derék kis koma, ráadásul nem csupán az ének-, hanem számtanórán is.
A számtanórán a tanárnő a vidám gyerekekkel sokáig kerestette a tücsköt. Az óra végére megtalálták, és a tanárnő kilakoltatta az osztályteremből.
A gyerekek sajnálták, de Ferikének épkézláb gondolata támadt: nem csak egy tücsök van a világon, és másik számtanórán majd más zenészeket is fel lehet kérni koncertezésre!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!