RETTENTŐEN BREKEGŐK

Három törpe üldögélt a kis erdei tavacska partján. Kik voltak?

Ismerjük már őket: Dagadász, a kutyuskai főgombász, Szederész, a főszedrész, és a furfangos Firefura.

A tóban fülsüketítően brekegtek a békák.

A törpék közelében azonban a brekegés hirtelen megszűnt, csak a tó túlpartjáról hallatszott át, halkan.

Mi történhetett?

Az történt, hogy gólya szállt le a tópartra, nagy béka- és kígyófaló, de a hízott pockokat is csőrrel el-elkapó.

A törpék ismerték már, mert egyszer Dagadászt is el akarta kapni, de a törpécske összeszedte bátorságát, és csőrbilincset tett rá.

Mi a csőrbilincs?

Fából készült vaskarika, amelyik úgy összeszorítja a gólyacsőrt, hogy a meglepett nagy madár még félszer sem tudja kimondani: "Kelep!"

A végén ez a pórul járt gólya esküt kelepelt: soha többé nem fog a csőrébe törpét fogni! Azóta még a békát, pockot is kétszer megnézi, mielőtt csőrébe venné: véletlenül nem törpe-e?

A törpék barátságosan üdvözölték a gólyát, aki elmondta: ha itt lesz az ősz, Afrikába utazik, mert ott van a másik éléskamrája. Nem szívesen megy el, mert itt mindenki nagyon szereti őt, különösen a békák. Folyton azt brekegik neki: - Kvak! Kvak! Kvak! Itt maradj!

A túlpartról most kissé hangosabb brekegés hallatszott. A törpék határozottam ezt értették:- Brekeke! Menj el, te! Kvak-kvak-kvak! Ott ma-radj!

No és milyen Afrika? - kérdezte Dagadász.

A gólya a nagy utazók büszkeségével válaszolta:
- Afrikában sok minden sokkal nagyobb, mint itt! Sokkal nagyobb a meleg! Ott sokkal nagyobb állatok élnek! Például, ha ebbe a kis erdei tóba belefeküdne hűsölni három víziló, a víz mind kivándorolna a partra!

Elefántból pedig ilyen kivándorláshoz egy is elég volna. Él ott még zsiráf is, annak olyan hosszú a nyaka, hogy ti, törpék, remekül használhatnátok csúszdának. A vadmacska rokona az óriási oroszlán, hát az időnként úgy bömböl, hogy beleremeg a csíkos bőrű zebra mind a négy lába. Az orrszarvú is hatalmas állat, és az orrán akkora szarv van, hogy akire megorrol, az igyekszik gyorsan elhordani az irháját! A strucc pedig a világ legnagyobb madara, talán ha a tehénre tehénkedne, még az is sokallná a súlyát!

- Nekem nem tetszik ez az Afrika, kivéve a zsiráfot! - jegyezte meg Firefura.

- Neked talán nem, de az ottani majmoknak biztosan! - folytatta a gólya. Leszedik a banánfáról a banánt, megeszik. Ott fügét mutatás helyett fügeevés van. A kókuszdió nem is tudom, hogy hányszor nagyobb, de sokkal-sokkal nagyobb, mint az itteni dió. Igaz, egyszer egy majom, aki a cirkuszból visszaszökött Afrikába, azt mondta, hogy az itteni dió viszont sokkal ízletesebb a kókuszdiónál.

- Nekem tetszik ez az Afrika, kivéve a kókuszdiót! - változtatta meg véleményét Firefura. Egyszer a fejemre pottyant a magasból egy szem dió, és nagyon nagy púp nőtt az ütés helyén. Ha az a dió kókuszdió lett volna, talán az egész fejem púpból-búból állt volna, és még a búbos banka is kinevetett volna, ha a volna ott nem lett volna, de, szerencsére, a volna ott volt!

A törpék elálmodoztak Afrikáról, majd pedig annyira elálmosodtak, hogy már álmodtak is. Így nem látták, hogy a gólya kérdőre von egy siklókígyót: miért választotta az egyenes út helyett a görbét?!

A törpék a sikló kacskaringós válaszára sem ébredtek fel, mert éppen egy orrszarvúval álmodtak. Az orrszarvú hirtelen megorrolt rájuk. Lett baj, jaj! Szerencsére, még mielőtt nadrágocskájuk az orrszarvú orrával találkozott volna, felébredtek.

Hát előttük az álom után is orrszarvú volt, - de, nagy megkönnyebbülésükre, csak egy orrszarvúbogár!

A három törpécske elbúcsúzott a gólyától. Ráültek egy fadarabra.

A fadarab hajócska lett, azon utaztak el a törpék a tavirózsákhoz, vízililiomokhoz. Ott azonban már nehezen haladtak előre, mert ezen a részén a tónak különösen sok volt a béka, minduntalan kerülgetni kellett őket. Nehezen mentek odébb, nem igyekeztek utat adni a hajónak, csak bámultak, bambultak, pislogtak.

Firefura azonban, aki a hajóskapitányi tisztet is betöltötte, kitalált rá ellenszert.

A törpék tréfás dalocskába fogtak:

Csicseri-csucsori-gólyacsőr!
Kalapos gólya lép legelöl!
Kelepje kellemes? Berekedt!
A tóba kalapja beesett!
E gólyát, ha te is szereted,
kalapját mivelünk keresed!

Firefura furfangos ötlete bevált: a tréfás dalra a humortalan békák fejveszetten menekültek, és a fadarab-hajócska akadály nélkül tovább úszhatott a vízen.

Csak távolról hallatszott egy másik, csúfondáros nóta, ezt a békák énekelték:

A törpéknek, brekeke,
hiányzik egy kereke!

(Folytatom)