- Tiszteletem, Filozófus Uram! Látja, viszem Pistikét, az unokámat, a nénémhez, nyaralni! Magyar szülők magyar gyereke ez... Örülni fog neki a nénikém, mint a múltkor...

- Üdvözletem, Becsuki Bácsi! Szervusz, Pistike! Hát a nénikéje örült is, bár, úgy emlékszem, nem annyira akkor, amikor vitte, hanem inkább akkor, amikor elhozta... No mindegy, lényeg az öröm. Egy-két háziasított állat viszont, állítólag, Pistike jóvoltából visszavadult a nénikéje tanyáján. Így volt, Pistike?

- Á, nem rossz gyerek ez, Filozófus Uram! Tréfásan azt szoktam mondani: a testvéréhez képest ez a jobbik kos. Milyen szépen megtanulta Pósa Lajos Bácsitól A kis honfi című verset! Ilyen gyönyörű sorok vannak benne: "Ki magyart bánt, mind levágom, / Egy se legyen a világon, / Édes jó anyám."

- Hát szép tőled, Pistike, ez a vitézkedő szándék, de, tudod, ha mindenkit levágsz, aki a magyart bántja, akkor az talán már olyan nagy népirtás lesz, amire még a Hágai Nemzetközi Bíróság is ejnyebejnyél majd, pedig az nem olyan szigorú a kalkulusokkal, mint nálatok a tanító úr... No és a magyar is bántja a magyart, sokszor nehéz eldönteni ki a magyarabb...

- Ne féljen, Filozófus Uram, ennek a gyereknek helyén van az esze! Akárcsak a mi nemzeti fővezérünknek, aki jól megmondta annak az ájemesznek, annak a kapzsi, sárga, nemzetközi pénzfrincesfrancosintézménynek: EDDIG, ÉS NE TOVÁBB! IDE A PÉNZT, ÉS POFA BE! Arra költjük, amire akarjuk, ha kell az ébredő magyarokra, ha kell az öröklétben nyugvó áldott magyaroknak szoborra, ha kell a bankosan csőbehúzott svájcidevizakölcsönös magyarok csőből való kinézdegélésére... Nincs igazam, Filozófus Uram?! Mi köze van ehhez az IMF-nek, aminek már a névrövidítése is olyan csúf, mint a békacomb után futó zimezumos Marcsa ráncos ábrázata? Mit gondol, Filozófus Uram?!

- Én azt gondolom, Becsuki Bácsi, hogy nincs előttem az IMF szabályzata, így nem tudhatom mi e nemzetközi főhatalom joga pénzkölcsönzésnél, továbbá mi nem, de feltételezem: neki is vannak jogászai és ászai, adui az adásnál, meg nem adásnál. Ettől függetlenül azonban oda lehet mondogatni neki, hevesen is, csak, persze, az sokkal többe kerülhet, mint ha csak nálunk, Hevesen, amikor... Majd eldől a dolog, ha az ország el tudott dőlni, miért ne tudna eldőlni ez is? Azt a nemzetifővezért nyilván nem fogja lekétharmadolni az IMF, legfeljebb visszamondogat egy ideig, azután mégis adogat... "Kétszer ad, aki gyorsan ad", ezt tartja a magyar közmondás, de hozzá teszem: nem mindegy, hogy milyen feltételekkel...

- Gondoljon dicső magyar őseinkre, Filozófus Uram! Azok nem afféle szaunában döglő fürdőmániás tisztaságmániások voltak, mint a finnek, hanem a bátor hunok, lóra termett, vágtató, nyilazó népség, és akik a karddal...

- No igen, igen, Becsuki Bácsi, de, szerintem, most már más a kardal, meg a zenekar is hozzá, a főkarmesterrel, és ez az EU is igen eunhatja a dolgot... Én nem akarok rosszat jósolni, már csak azért sem, mert tudom, hogy az országnak jó úgysem jöhet ki bizonyos dolgokból, legfeljebb bebeszélhetik neki: kijött... Nem jó az az óvatlan, óvszer nélküli szertelenkedés!

- Én nem volnék ilyen kishitű, Filozófus Uram! Isten majd megsegíti a magyarokat...

- Hüm-hüm... Egyes magyarokat talán, de, hogy az országot is, az még talány...
Minél inkább végiggondolom a hazai történelmet, annál inkább talány... Gondolja csak el...

- Bocsásson meg, Filozófus Uram, de minek kell annyit gondolkodni?! Bele kell vágni a dolgokba! Ezt mondta Madách is, az az embertragédiás: "A tett halála az okoskodás."

- Hát, Becsuki Bácsi, ha a hazai- és világtörténelemre gondol, akkor eszébe juthatnak olyan tettek, amelyeknek halála az emberiség üdvét szolgálta volna.
Ám valóban, ha a tettek előtt közokosodás volna, és nem önérdek-okoskodás, akkor... No akkor tényleg sok minden lehetne, - még szebb jövő is!

(2010)

(Az "Aprócska tűnődések"-ből.)