Kedves Bigi!

Elöljáróban megemlítem, hogy én is igen nagyra becsülöm Radnótit, mint költőt. Több verset is írtam emlékére, az interneten megtalálhatóak: Egy szó (Radnóti Miklós emlékének, MEMENTO (Radnóti Miklós emlékének).

A költő szociális érzékenysége, amely tapasztalataira és igen nagy irodalmi tudásanyagára épült, ma is példamutató volna (csak, sajnos, ezt nem eléggé használják fel életművéből). Korára egyébként (a Horthy-korszakra) jellemző, hogy vallásgyalázás miatt két verséért is perbe fogták (Arckép, Pirul a naptól már az őszi bogyó), meghurcolták, igaz, végül felmentették. Aki elolvassa ezeket a verseket, rögtön láthatja, hogy milyen jámborak, - és képet alkothat a gondolatok, vélemények elnyomásáról abban a mai is sokszor hazugul reklámozott korban.

Mégis, a vallás terén is érzékelhető valami abból az eszmei zavarból, amelytől Radnóti nem tudott teljesen megszabadulni, és amit az is alátámaszt: saját vallását egy másikra cserélte, igaz, ezt a jelek szerint őszinte meggyőződésből tette.

Az általam lentebb - tartalmát illetően kifogásolt - Radnóti-verssorral kapcsolatos megjegyzésem fenntartom.

Miről van szó?

Arról, ami a legfontosabb a társadalom szemléleténél, a társadalmi rend megértéséhez: magáról a társadalmi rend fogalmáról. A huszadik század két világháborújáért, és a világháborúk közötti társadalmi viszonyokért, nem a nép volt felelős elsősorban, hanem az ország akkori vezetése, és a vezetést - saját érdekei miatt - támogató, kiváltságos rétegei. A népbutítokat meg kell különböztetni az elbutítottaktól. (Ma is meg kellene, - de most nem térek ki rá, hogy miért nem történik ez meg ma sem, egy-egy nagyon ritka esettől eltekintve.)(Egyébként többek között Trianon című versemben is megemlítem ezt a problémát, tréfásan hozzáteszem: még szinte elolvasni sem meri senki ebben a ma is megfélemlített országban.)

Nagy költőket, írókat is (és bárki nagyságát!) úgy kell megítélni, tisztelni, hogy nem csak erényeiket kell látni, hanem hibáikat is.

Az azonban kétségtelen, hogy a költői hatás szempontjából Radnóti verssorának megoldása kitűnő, - de nem csak a hatásosság fontos, hanem az igazság is. Mindkettő.

Ha bármi esetleg számodra nem volt érthető a fentiekből, esetleges kérdéseidre készséggel válaszolok.

Ami a kapott körtepálinkát illeti: ebben az évben még egy korty pálinkát sem ittam, amennyire vissza tudok emlékezni, az előző évben is így volt, és a most kapott kis üvegnyiből is legfeljebb karácsonykor iszom.

Üdvözöl: Miklós

Kedves Miklós, köszönöm, hogy versed okán kicsit beszélhetek Radnótiról is . Mindenhol elmondom : Petőfi, József Attila, Radnóti : szentháromságom ! / ..és negyedikként Villon ../

Szerintem teljesen igaza van Radnótinak..ha visszalapozunk az időben, minden nép /..itt nemzeteket értünk, természetesen, királyostul, népestül, mindenestül !! / szóval minden nép rengeteg bűnt követett el, és még ma is teszi..tehát ezt kár tagadni ! Vagyis bűnösök vagyunk ! Persze nem jobban, mint más népek ! Ezért Radnótinak ezt a megállapítását nem önostorozásnak látom, ez csupán ténymegállapítás.
Ami pedig Radnóti hazaszeretetét illeti, hát bizony szégyenkezhetnek napjaink un. magyarjai.. Örülök, hogy a Kossuth-díjas szobrászművész újra megalkotja a szobrot !

Versedhez visszatérve : bizony nagy szerencse, ha valaki saját körtepálinkáját ihatja, és vele barátját is meglepheti ! Kortyolgasd csak, mértékkel, ahogy én is, ha megajándékoznak vele ! :) A jó öregjeink nyomában ha járunk, bizony jó úton járunk ! Öregapám is kortyolgatta, no persze a napi tíz-tizenöt óra munka jutalmául, nem úgy, mint sokan manapság : munka helyett !!!

A mesékről : bizony tudnék mesélni..:)
üdv. Bigi

Kedves Bigiblue!

Nagyon ritkán iszok tömény alkoholos italt (bort se gyakran, és akkor is csak egy pohárral). Az üveg körtepálinkát íróbarátomtól kaptam, versért cserébe, tehát igazán baráti cserebere volt. A saját fáján termett körtéjéből készült, de nem nála, hanem egy vidéki településen állították elő a pálinkát.

Meggyőződésem, hogy Te ugyanolyan jó, sőt, jobb meséket tudsz kigondolni, mint ami a kinyomtatott könyvekben van. Nekem hét mesekönyvem jelent meg, de azóta igen sok mesét írtam, viszont most már nagyon beszűkültek a könyvkiadási lehetőségek, részben a gazdasági válság miatt, részben gyermekkönyveknél azért is, mert egyre kevesebb a gyerek.

Az élőszóban előadott mesét egyébként a legtöbb gyerek jobban szereti, mint a könyvben levőt, ilyenkor kérdést is feltehet a mesemondónak, sőt, ha kedve van hozzá a gyereknek, rajzokat is készíthet a meséhez.

A Radnóti-vers, melyből idéztél, nagy költemény ugyan, de azzal a sorával, hogy "bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép", ebben a megfogalmazásban nem értek egyet (sőt a sor folytatásával sem). A nép bonyolult fogalom, egy részének, akár gyakorta nagyobbik részének, vétkeit nem kell palástolni, de a bűnöknél meg kell nézni: elsősorban kinek, kiknek a bűne?

Radnóti társadalom szemlélete, kétségtelen költői nagysága ellenére, szerintem nem volt kifogástalan.

Üdvözöl: Miklós

Kedves Miklós ! Bár lehet, hogy fagyos téli reggeleken jól esne, én sem ihatok jó körtepálinkát, rosszat meg nem akarok..bár mai világunkban nem mindig az ár jelenti a minőséget !! SŐŐŐT!! Néha a legolcsóbb, puha fedelű könyvben több minőség van, mint a méregdrága , néhány lapból és kőkemény csicsamicsa-kötésből álló könyvekben, ez sajnos személyes tapasztalatom..járom a könyvesboltokat, kéne venni néhány mesekönyvet karácsonyra..nem fogok :( majd mesélek a gyerekeknek.. néha úgy hallgatnak, tátott szájjal, mintha tündérmesét mondanék, ha gyermekkoromról mesélek.
Tudom, évek múltán majd ők is így emlékeznek erre a korra, Árpikára és a körtepálinkára ! :)
apropó : a hírek szerint közlekedési baleset volt a minap....

" Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg."