Lágy kenyerem legyél, én az érlelő kovász
tiszta vizű kutam, estéimben a fohász,
álom előtti csend, békesség az éjben
bátorság szívemben, hogy soha ne féljek..
Ki nem mondott szóban bennrejlő bölcsesség,
megálmodott jóban az igaz tisztesség.
izzó szerelem-tűz,mint hamu alatt parázs
felvillanó fényben lélekmentő varázs.
Legyek én és legyél te, egymásért csak legyünk
mint asztalon az áldás, megszegett kenyerünk...