Feltöltve: 2013-04-16 17:03:24
Megtekintve: 5960
Madarak íve
Madarak íve, amit röptük rajzol,
s hoz vissza olykor elmúlt pillanatból,
vagy víz gömböcske, mit volt öröm, bánat
fényesít, de már csupán önmagának..
Eltűnődöm: a sok-sok apró részlet
mint fedi el a szemnek az Egészet
kis életekből.. és létezik-e Élet,
s mond-e róla maradandó meséket
Idő, amely nem lesz önmaga foglya,
s a részleteket Tornyába befogadja?
A világot megismered, s már kint is
a lelked, kapun kívül, s a Kéz int is,
majd búcsú-hintát lendít Láthatatlan,
s nem kell a Látó, semmilyen alakban.
Elképzelt Isten vércseppes keresztfán,
Szépség a kínban, - de valóként hitvány
az a másik, mit megteremt belőle
(nem a Teremtő!): érdek, amely dőre,
s megundorodsz a nyájtól, amely béget,
sodrásától emberi birkanépnek,
ám építeni elefántcsont tornyod
késő (vagy mindig az volt?), mert a gondok
körülvesznek, s szívedről fényarc holdak
sötét mezőkre már elkóboroltak.
Bár hajnal majd pír-kárpitot kitámaszt
másoknak, s kelt Egész utáni vágyat, -
te már tudod: tört részletek bevárnak,
légi rajza madárszárny ívű vágynak,
suhanó sóhaj, ismerős-kegyetlen,
hiány érzése kiáltó szívekben,
csend fájdalomban kigyúlt álmú ablak,
csillaghite egy piros pillanatnak.
(2013)
s hoz vissza olykor elmúlt pillanatból,
vagy víz gömböcske, mit volt öröm, bánat
fényesít, de már csupán önmagának..
Eltűnődöm: a sok-sok apró részlet
mint fedi el a szemnek az Egészet
kis életekből.. és létezik-e Élet,
s mond-e róla maradandó meséket
Idő, amely nem lesz önmaga foglya,
s a részleteket Tornyába befogadja?
A világot megismered, s már kint is
a lelked, kapun kívül, s a Kéz int is,
majd búcsú-hintát lendít Láthatatlan,
s nem kell a Látó, semmilyen alakban.
Elképzelt Isten vércseppes keresztfán,
Szépség a kínban, - de valóként hitvány
az a másik, mit megteremt belőle
(nem a Teremtő!): érdek, amely dőre,
s megundorodsz a nyájtól, amely béget,
sodrásától emberi birkanépnek,
ám építeni elefántcsont tornyod
késő (vagy mindig az volt?), mert a gondok
körülvesznek, s szívedről fényarc holdak
sötét mezőkre már elkóboroltak.
Bár hajnal majd pír-kárpitot kitámaszt
másoknak, s kelt Egész utáni vágyat, -
te már tudod: tört részletek bevárnak,
légi rajza madárszárny ívű vágynak,
suhanó sóhaj, ismerős-kegyetlen,
hiány érzése kiáltó szívekben,
csend fájdalomban kigyúlt álmú ablak,
csillaghite egy piros pillanatnak.
(2013)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2013-04-20 10:08:52
Kedves Bigiblue!Az élet feláldozása valamilyen nemes célért csak a hazafiság szélsőséges esete, és még akkor is igazolnia kell a körülményeknek, különben bátorság helyett inkább vakmerőség.
Elsősorban nem ilyen szélsőségre gondoltam, nem ezt hiányolom, amit említesz, hanem sokkal szerényebb tetteket a hazafisággal összefüggésben. Utóbbiak is ritkák, mint a fehér holló (és hamar elszállnak). Becstelen tettekből viszont ma annyi van Magyarországon, mint..
Politikai tartalom nélkül nem létezhet költészet. Erre Cenzúra c. versemben, úgy érzem, világosan rámutattam (de más írásaimban is).
Az ország (a világ) problémái alapvetően a mai társadalmi rendben gyökereznek, de Magyarországon ehhez kétségkívül hozzájárulnak a huszadik század első felének kedvezőtlen történelmi hagyományai is.
Üdvözöl: Miklós
2013-04-20 09:02:35
Kedves Miklós ! Mi a bátor ?!
Szerintem bátor hazafi lenne ma az az egyén, aki nem sajnálná feláldozni az életét az elbutított tömegekért..vagyis a népét jobban szeretné, még a buta, sötét , birka népét is, mint a saját életét..és mondjuk egy olyan tettet hajtana végre,ami biztosan az ő halálához vezetne, de meghalna néhány népbutító is..ez persze itt és most lehetne politizálás is, de nem az, csupán eszmefuttatás a bátorságról.. :)
Ha a dolgok így mennek tovább, itthon csakis a buták maradnak, az okosak már rég elmentek, elüldözték őket, vagy mostanában ülnek az egyetemeken, és várják, hogy diplomájukkal ők is útra kelhessenek..
Én csak megállapítom : van egy háttérhatalom,ami ezt szorgalmazza..
2013-04-19 11:04:27
Kedves Bigiblue! A versben sok minden van, nem teljesen kibontottan, de hát a vers nem tudományos értekezés (a lényeget illetően azonban annak kell mögötte lennie).
Az emberi bánatnak sokféle forrása lehet, többnyire van is. Az egyik az elmúlás, nem csupán ténye, hanem módja is. Persze, mint egyik versemben írtam (az istenek szájába adtam): "az öröklét a legrosszabb halál", ha valaki örökké élne, akkor idővel a halál után vágyakozna. A "részletek" - ez szomorúságom másik forrása - az alacsony színvonalon álló tömegeknél elfedik az igazságot (például nem egy történelmi kort akarnak tárgyilagosan megítélni, hanem részleteket ragadnak ki belőle, ezeket a tömegek - mivel, azok, akiknek a hamisítás érdekük, a szájukba teszik - papagájozzák, vagyis elbutítottak, de butaságukért valamilyen mértékben ők is felelősek).
A részletek, nem tagadható, fontosak a maguk helyén, hiszen az Egész is részletekből épül fel, de az, aki csak néhány kiragadott részletet lát, - hazugságot lát.
A vers - bár finoman - utal arra a szégyenteljes helyzetre is, amelyben a világ (és benne Magyarország) van (és, persze, sokszor már volt is történelmében). Szó sincs arról, hogy Magyarországon olyan sok bátor hazafi lenne! (Utóbbinak okaival több írásomban foglalkoztam, most nem térek ki ezekre.)
Üdvözöl: Miklós
2013-04-18 21:13:56
Kedves Miklós ! Nagyjából ugyanaz a bánatod, ami nekem..ha lehet bánatnak nevezni az érzést, hogy toronyba vágynék, fel, elkülönülni , nem vegyülni..
Röviden és tömören így mondom ezt :
" ..előlük végül már
a Holdra bújtam én.. "
..és tényleg, ott vagyok, ne keressetek..