Feltöltve: 2013-03-16 15:22:06
Megtekintve: 6002
Lehetnél te...
Hajadba t?ztem öröm-tapintásom.
Rajtad maradtam minden érintésben,
ha elhagynál még is te szeretve h?tlen.
Mindig csak érted, érted? Hogyan bet?zzem?
Azon az elátkozott bolygón békét teremtettem.
Szemeidb?l merítettem a csendem
Lehetnél te mindig a hiányzó dallam
szélben fütyülve halkan, csak halljam...
Ajkadról nevetésed csengett, keblembe rejtve
melengettem. Beleszerettem. Gyöngyökkel f?zted,
ahogy csicseregtél. Karomba fonva kötötted magadra ölelésem.
A tél gyorsan enyhült, véremmel pezsdült a tavasz,
ujjongott, zsibongott. Akkor az élet újra táncba lendült.
Rajtad maradtam minden érintésben,
ha elhagynál még is te szeretve h?tlen.
Mindig csak érted, érted? Hogyan bet?zzem?
Azon az elátkozott bolygón békét teremtettem.
Szemeidb?l merítettem a csendem
Lehetnél te mindig a hiányzó dallam
szélben fütyülve halkan, csak halljam...
Ajkadról nevetésed csengett, keblembe rejtve
melengettem. Beleszerettem. Gyöngyökkel f?zted,
ahogy csicseregtél. Karomba fonva kötötted magadra ölelésem.
A tél gyorsan enyhült, véremmel pezsdült a tavasz,
ujjongott, zsibongott. Akkor az élet újra táncba lendült.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!