Tócsák tükrében, az ég ha szennyes
ne mondd azt nekem: ölelj meg kedves

Súlytalan szavakkal fehérre írni
könnyű szívvel nehéz ezt kibírni...

A víz tiszta születés, életet varázsol
poshasztja mégis a sok hamis prókátor...

Szárnyakat álmodunk égve a vágytól
valami nehézség, a földhöz láncol

Az élet misztérium, titkokkal tele
mégis annyian, csak játszadoznak vele...

Könnyen kimondott szerelmes szép szavak
semmiben suhannak, majd visszhangzanak.

Mindent, csak úgy szeretnék örökre megélni
ha egy folyóba kétszer lehetne belépni?