Örvénylő fekete lyukat érzek mellkasomban..
Mindent mi fontos lehetne, magába szippant..
Kiéhezve keresem önmagam..
Dübörögve sikolt meggyötört agyam..

Fájdalmat szülök minden éjjel..
Hagyj magamra a sajgó kéjjel..
Ragyogó szempár csügg fagyott lelkemen..
Nem engedem, hogy melegíts, a fenébe veled..


Tagadj meg! Üvölts fel!
Menekülj el! Ne légy itt Velem!
Csak kínozlak és átkozlak..
Nem kell neked ez a kárhozat!

Ölelj meg! Csókolj meg!
Szeretkezz Velem!
Akarlak, de nem lehet,
Felemészt a düh és a félelem.


Fékevesztett, eszeveszett állat..
Ez lett belőlem, a Világ várhat..
Figyelj rám, hallgass ide,
Megőrülök ezen a (szürke!) hideg helyen..

Kitépték rajongó, epekedő szívem..
Pedig hidd el kedves, semmit sem vétett..
Szerettem valakit, ennyi a vétkem..
Súlyos bakanccsal tapostak széjjel.


Tagadj meg! Üvölts fel!
Menekülj el! Ne légy itt Velem!
Csak kínozlak és átkozlak..
Nem kell neked ez a kárhozat!

Ölelj meg! Csókolj meg!
Szeretkezz Velem!
Akarlak, de nem lehet,
Felemészt a düh és a félelem.


Nem akarlak bántani, hisz szeretlek,
De nem lehetünk együtt, tudom, megérted.
Nem akarlak bántani, megmentelek,
Maradj velem! Nem! Kotródj el!


Tagadj meg! Üvölts fel!
Menekülj el! Ne légy itt Velem!
Csak kínozlak és átkozlak..
Nem kell neked ez a kárhozat!

Ölelj meg! Csókolj meg!
Szeretkezz Velem!
Akarlak, de nem lehet,
Felemészt a düh és a félelem.