Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Csabaimate
Alkotások száma: 1
Regisztrált: 2012-10-31
Belépett:
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (1)
Feltöltve: 2012-10-31 11:04:22
Megtekintve: 5802
Tétován
Sötétkék az éjjel, ezer fény az égbolton...
Mind csillagok lennének?
Vagy csak pecsétjei szépnek,
Melyek visszatükröződve a zordon,
Hideg vizű tónak fenekéről
Ezer buborékként eszmélnek föl?

Újra a képzelet! - Hát ez az a világ,
Mi elrejti a mélybarna bút,
Az árnyakat, kegyetlen háborút,
Minek a költő nyakára hág,
Mit egy ihletett éjjelen megragad,
S később egy másért megtagad...

Lennék most csak olyan bölcs,
Sötét utcán fénycsóva,
Mutatnám, hogy merre s hova -
De csak éretlen gyümölcs,
Ez vagyok, sokáig kell várnom
Tétován, míg eljön tavaszom.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2013-01-01 22:35:39
Heey ! Nem kell bizony sokat várnod ! Érett ez a Mű ! Akkor a gazdája is bizton az ! :) Tetszik fantáziád szárnyalása, és az, hogy vissza tudod fogni azt, mint mikor a jó kocsis megzabolázza a megvadult lovakat ! :)
/ ..egy pici ellentmondást vélek azért felfedezni : a gyümölcs bizony őszre vár, hogy beérjen, nem tavaszra..a tavaszt az olyan forradalmi hevületűek várják, mint pl. én :)))) de talán Te is ! :) / Gratulálok a versedhez ! :)