Csodabarnácska Eleonórácska talán a világ leggyönyörűbb cicája volt.
Pontosabban: gyönyörűnek gyönyörű volt, de nem a világ, hanem Hatvanhathatalmas Ferdinánd volt a gazdája, a hetvenhét határon túl is tisztelettel emlegetett varázsló.
A varázsló - ahogy mondani szokták - a tenyerén hordta Eleonórácskát.Simogatta, becézgette, májpástétommal etette, mézes tejjel itatta.
Eleonórácskának száz kandúr szeretett volna udvarolni, de a szépséges cicalány százból kilencvenhetet rögvest kirostált.Versenyben maradt három: Szépennyávogó Tivadar, Ciframia-díjas cicaköltő, vitéz oroszlánföldi Fürgeláb Tivadar, a nagy egér- és madárvadász, meg Talpraeső Teodor.Utóbbi arról volt híres: mindig a talpára esett.Nem ejtették a fejére, de talpára sokszor.
- Ki legyen a férjem? - töprengett a világszép cicuska.Csakis olyan cica, aki cica a talpán!
Így szólt udvarlóihoz:
- Annak nyújtom praclijaim, aki elhozza nekem a VILÁG LEGNAGYOBB EGERÉT!
A harom cica máris elillabereknádakerekezett - megkeresni ezt a csudanagy egeret.No, hiszen egér akad itt is, ott is, emitt is, amott is, kint is, bent is, fent is, lent is, - de hol szerezhető be az a nagynál is nagyobb egér?!
Szépennyávogó Tivadarnak megtetszett egy fura, viccesbajuszú, hegyesorrú egérféle.Gondolta: megtoldja magaköltötte nagyobbító versikével és máris terjedelmesebbnek látszik majd.Fülöncsípte, vitte Eleonórához és így mutatta be:

Ez az egér, e csinos, furcsa,
azért jött: szíved lángra gyújtsa!
Mármint irántam.Magam fogtam,
versszépségektől mámorosan.
Más egérnél nagyobb - szerényen.
Szerény, mint én, - ez vétke, vétkem?
Ha az is, talán megbocsátod,
s köthetünk boldog házasságot!

Nem egér volt a hozott furcsaság, hanem rovarevő állatka, cickány, de ezt nem tudta se Tivadar, se Eleonóra.A cicalány tűnődött, habozott a válasszal.Tivadar megsértődött, a
cickány se gondolt arra, hogy mindez vicc tán: elinalt.Fogott egér elinal? Cicaszégyen az, nagy baj! Eleonóra kikosarazta Tivadart, de még a kosárba sem tett májashurkát.
Nemsokára vitéz oroszlánföldi Fürgeláb Ferenc is megérkezett.Sárganyakú erdei egeret hozott a szomszédos erdőből.Az egérke szebb volt ugyan a közönségesen szürke háziegérnél, de nagyságra hasonló.Talán előbb hízlalni kellett volna makkon, mogyorón, - de erre nem volt elvesztegethető idő.Ferenc megtoldotta a dolgot egy kis füllentéssel: az egeret Kínából hozta, a császár aranyketrecéből, ez a világ legnagyobb egere, legalábbis rangban, dicsőségben, még a kínai macskák is megsüvegelik!
Süvegelik vagy nem, - Eleonóra nem sietett a válasszal az őt feleségül kérő Ferencnek.Megsértődött Ferencke, felugrott a kredencre, elnyávogta bánatát, az egér meg: �Vissznemlát!�.Fogott egér vissznemlát? Szégyen éri a cicát!
Eleonóra kikosarazta Ferencet, de még a kosárba sem tett kövér sonkát.
A harmadik cica, Talpraeső Teodor, így okoskodott:
- A világnagy egér hol van? Hol lenne? A hentesboltban! Eszik kolbászt, befal sonkát...Fülöncsípem, s mondok hoppát!
Jó volt ez az okoskodás, - vagy mégsem? Nem derült ki, mert nem ő csípte fülön a hentesbolti egeret, hanem őt csípte nyakon - a hentes.Hoppá!-t is a hentes mondott, de azért,
igaz, ami igaz, Teodor most is talpraesett, habár már a hentesbolton kívül, a csatornában.Itt azonban megpillantotta a VILÁG LEGNAGYOBB EGERÉT.Ilyet még sohasem látott, ezért nem is tudta, hogy a gyűrűsfarkú, égőszemű behemót nem egér, hanem patkány. Sarokbaszorította a patkányt, az meg csúnyán megharapta a cicát, így azután érthető, hogy a cica sem szépen harapta vissza a veszélyesfogú rágcsálót.Végül a már harapás- és életképtelen patkánnyal diadalmasan beállított Eleonórához.
Mit cifrázzam a dolgot? Eleonóra sem látott még patkányt, így egyből elhitte, hogy a világ legnagyobb egerét látja.Puszi ide, puszi oda, - hamarosan megtartották a háztetőn a lakodalmat.Kisidőre rá a világszép cicaasszony nyolc bájos kiscicát szült: négy cicaleányt, négy cicafiút.
A cicacsalád egyszer meglátogatott egy épületet, melynek homlokán ez állt: RÁGCSÁLÓMÚZEUM. Itt, az egyik üvegszekrényben. Eleonóra felismerte a férje által egykor neki hozott világnagy egeret, már kitömött állapotában.Alatta táblahirdette: PATKÁNY, de Teodor és gyönyörű neje nem tudta elolvasni az emberírást.Kárpótlásul Teodor előadott az �egéróriásról� néhány történetet, mindegyiknek ő volt szerénykedő főhőse.Mi volt igaz ezekből, mi nem, - ne kutassuk! Az kétségtelen, hogy a patkányról a bátor cica saját bőrén tapasztalta meg a legfontosabbat: igen harapós állat...