Rád festem magam
akaró szép szívemmel,
paplannak felhő- öleléssel,
szememben mély vizekkel,
harmat tekintettel.
Érzed ezt? Súlya van...

Rád festem magam.
Esti szürkülettel,
nyúló árny-kereszttel,
szakítva néma csenddel,
ujjongó ujjaimmal, csontkezemmel,
szélbe szórt szerelemmel,
érzed ezt minduntalan?

Rád festem magam.
Arcodra napmeleggel,
fényesre mint a reggel
ősz öreg, bölcs mosollyal,
reménnyel, gyújtó csillagokkal,
lelkedre, hangzó dallamokkal
teremtlek szív-ecsettel, izgalommal,
megfestlek önmagammal, hogy érezd?