Kezed egy gyermeké, lábad mint asszonyé,
arcod egy emberé, mégsem válsz emberré...
Rejted a titkokat, bujdosol, riogatsz,
szerencse gyökere, lázhozó gyötrelem
nem nősz te akárhol, bitófa árnyékán
tolvajok tetemén, testeknek vizenyén...
Kiáslak éjfélkor, jajgass csak, siránkozz,
nem hallak nem látlak, kitéplek kutyákkal...
Fekete szurokkal, fekete kendővel,
fülembe sulyokkal, szememen lepellel
szakítom lábadat, tépem a kezedet
veszem a lelkedet, bűvös leheleted...
Lemoslak bő vérrel, levével a hegynek,
fürdetlek patakban, csillag alá teszlek..
Felöltöztetnélek, hófehér ruhába,
lesz rajtad meglásd csak, ingecske, gatyácska...
Szerelem virága, életnek gyökere,
mesélsz e jövőről, titkokról, s mit jelent,
lesz-e még boldogság, öröklét, gazdagság,
egészség, vigasság, és meddig a jóság?...
Belőled, ha vennék, édesedne az emlék,
múlna a fájdalom, minden baj, ártalom...
Angyalok itala, ördögök étele,
jóság, és gonoszság, testednek rejteke
Szerelem virága, gyógyító beléndek,
ebben a világban,meghalnék teérted...
"legyél a mindenem, legyél a hírhozóm,
fekete démonom, hófehér angyalom...
ne gyötörj rémálom, éj-sötét ne szálljon
pokolból árnyakkal, lelkemre szárnyakon...
fájdalom ne kínozz, gyöngéden gyötörj csak
ha mégsem kereslek, ha szépen nem hívlak..."
Átkokkal sose jöjj, szerelem gyökere
áldással, bőséggel,földre dicsőséggel
ha jössz is, csak éjfélkor...üsse el az óra,
mikor engem találsz, titkos mandragóra?