Kedves Det!

A hinta a versben, - igaz, nagyon finom, távoli asszociációval - az emberi magatartásokra, hinta-palintákra (is) vonatkozik. Az utána következő kifejezések elárulják ezt.

Igazad van, hogy a hinta nem állt meg (továbbra is hajtja az érdek, és annak járuléksora). Nem is hisszük, hogy a belátható időben (ha valaha is) meg fog állni, és a világ - most még - nem törődik velünk, akik mást, jó irányt szeretnénk (mármint az emberiségnek, a közösségek nagyobb részének jó irányt). Az a hinta, amiről Te írsz, nem azonos a versbelivel (de az is létezik, és kérdés: mit értesz gyorsítás alatt?).

A jó irány egyébként távolról sem fikció, történelmi szükségszerűség, de más kérdés, hogy - belátható időn belül - mennyire valósítható meg, viszont mozgásirányát az emberiség (nagyon lassan) a jó irányba korrigálja. Utóbbi igazolható!

Üdvözöl: Miklós

A kerek kettőszázadik :) gurul, pörög..nagyon tetszik ahogy gyorsul:)

"Gurult a könnycsepp
arcán a csöndnek,
s a felkavart

szenny-avart szórta
vad kezű móka:
megannyi bajt."

"mint arcról könnycsepp,
csillaga csöndnek,
hazám: az új.

Nem látod: tél lesz?
Vaksötét évek,
mily feketék!

Szemekbe szórja
gúnnyal telt móka
a szennyesét."

egy régi gondolatom jutott eszembe róla
A hinta nem állt meg
Azt hisszük megállt.
Nélkülünk repül,
Velünk lassul.
Súlyunk teher.
Én gyorsítom.
Átfordul.
Velem!
kimondom: -muszáj!

A hinta most megáll!
Végleg megállt?
Mi a jó irány?
Holnap a tegnap!
Ma a holnap!
Imádkozz tovább??
de rezdül egy levél
és újraálmodom.
Mondják -muszáj!