Nyilván sokszor volt már szélsőséges időjárású nyár (és más szélsőséges évszak) a Földön, de mintha az utóbbi években valóban súlyosabb dologról lenne szó, a sokat emlegetett globális éghajlatváltozásról. Szárazságok nagy területeken, száz és százmilliókat érintő áradások, földcsuszamlások, pusztító viharok..

Megrendítő nézni a természeti csapások félelmetes következményeit.

A társadalmi vészhelyzetek is gyakoriak voltak, az emberi kapzsiság és butaság rettenetes dolgokat művelt ezen a nyáron is. Valójában azonban nem egyszerűen az emberi kapzsiságról és butaságról van szó, hanem az emberi megnyilvánulások társadalmi kereteiről, amivel nagyon ritkán foglalkozik a média, pedig ez a mélyben meglapuló fő ok: a tőkés társadalmi rend, amelyik a globális világot elsősorban a maga érdekei szerint, és nem az emberiség javára alakítja.

Nem tagadható azonban: az emberiség, története folyamán, minden társadalmi rendszerben fejlődött, gyarapodtak technikai eszközei, ismeretei, tudása, készségei, életszínvonala, egyre jobb lett egészségi állapota. A fejlődés még erkölcsi tekintetben is kimutatható. Ennek nem mond ellent, hogy ugyanakkor a világ ma is igazságtalanságokkal, gonoszsággal, megdöbbentő butasággal, véres eseményekkel, szenvedésekkel telített.

A világ jobb lett, - de rossz maradt.

A globalizmus, a sokirányú nemzetközi kapcsolatok kiszélesedése, hatásuk felgyorsulása, önmagában nem hátrány, hanem nagyon is áldás. A rendkívül nagy világproblémák nem a globalizmusból adódnak, hanem abból az igazságtalan társadalmi rendből, amelynek uralma alatt megvalósul. Erre, bár időnként megemlíti, nem nagyon mutat rá a média, amelyik nem akarja ismerni azt a mondást sem, hogy fejétől bűzlik a hal. (Persze, később nem csak a fejétől.)

Az idei nyáron is sok szenvedést okoztak például a vallási szélsőségek, miközben nem csupán a szélsőségekkel van nagy baj, hanem a legtöbb esetben az oda nem sorolt eszmei áramlatokkal is, amelyek korántsem annyira jámborak és jót akaróak, mint annyian, megtévesztetten hiszik. Korunkban az emberi felvilágosodás folytatódik, - de korunk nem az emberi felvilágosodás kora. A vallások egyes képviselői, szakértői ugyan időnként rámutatnak, hogy a megannyi helytelenítendő cselekedet nem a szent könyvekből, írásokból következik, de azért - nyilván egyes társadalmi osztályok, rétegek ellentétes érdekei miatt - nem látszik, hogy a társadalmi rend, az uralkodó hatalom elég komolyan venné a szélsőségek elleni küzdelmet. Utóbbi nem csodálható, hiszen a társadalmi rend alapjaival van baj ott is, ahol a hatalom melldöngetően vallja magát a demokrácia hívének. A tőkés demokrácia (piacdemokrácia) csak a demokrácia egyes, fogyatékos elemeit tartalmazza, - távolról sem népuralom.

No, ez csak néhány igazság megfogalmazása netnaplómba, önmagamnak.

Szombat van, a hőség igen kínzó, árnyékban is. Családom többi tagja némi enyhet talál a nagy meleggel szemben a görögdinnye folyamatos fogyasztásában. Én inkább tiszta vizet öntök a pohárba, de lehűtve. Egyébként nekik van igazuk: a lehűtött görögdinnye, valamint hűs gyümölcslevek fogyasztása jobb ötlet, mert kémhatásukkal, valamint a bennük lévő hasznos anyagokkal az egészségre kedvezőbbek.

Ha a természetből hazajövök, akkor mostanában időnként a CNN televíziós csatornát nézem.

Nem nagy öröm, részben azért, mert adásai igen messze vannak a tárgyilagosságtól, a Föld bármelyik pontjáról tudósítanak is, másrészt többnyire igyekszik a nézőre ráerőltetni, fenntartani azt a nem gondolkodást, amely a tömegekre általában most is jellemző. Több adásban idétlenkedtek a napokban is az angol királyi család egyik hercegéről (Harry), aki szereti botrányaival táplálni az átlag ángliusok (tisztelet a kivételnek!) részemről nem méltányolt alacsony ízlését. Ezúttal kivételesen nem az említett herceg hibás, mert a haszonra éhes bulvársajtó egyik ügynöke engedélye nélkül fényképezte le őt vakációján, amikor meztelen volt, a háta mögé bújt hölggyel, egy szállodában. Hát, persze, ez fontosabb, mint a London egyes negyedeiben élők nyomoráról közvetíteni, írni, a szigetország gazdasági és társadalmi problémáira megoldást keresni. Olcsó játék ez a királymánia fel nem nőtt nagy gyerekeknek, akik, ha felnőttek volna, még arra is rájöhetnének: milyen sokba kerül nekik az ilyen ízlésficam!

Érdekes az amerikai elnökválasztási küzdelem. Többször elmosolyodtam: az átlag amerikai fel sem fogja, hogy milyen szamárságokkal etetik. A jelöltállítás idején egyik alkalommal bemutatták az összes republikánus jelöltet, lehettek vagy kilencen (nem esküszöm meg a számukra, esetleg csak nyolcan voltak), és a mókamester kijelentette: MIND JOBB ELNÖKE LENNE AMERIKÁNAK, MINT A JELENLEGI ELNÖK. A republikánus nézőközönség tapssal jutalmazta ezt a nyilvánvalóan nevetséges ostobaságot.

Hasonlóan humoros volt, amikor a republikánus jelöltet (Romney), miután jó pár bakit csinált külföldi körútján, néhány szakértő azzal vigasztalta: a honi választókat úgysem érdekli túlságosan az USA külpolitikája. Nem tudom, hogy az amerikai választók észrevették-e: ezzel ugyancsak leértékelték őket! Mindenesetre tiltakozásukról nem láttam CNN adást.

Bárki is lesz Amerika elnöke, döntési lehetőségei nyilván korlátozottak, hiszen elsősorban a nagytőke érdekei szerint kell cselekednie.

Obama azonban az amerikai tömegek szempontjából szerintem valamivel kedvezőbb választás volna. Nem csak azért, mert okosabbnak és megfontoltabbnak látszik a republikánus jelöltnél, hanem elsősorban azért, mert jobban látja: még a nagytőke távlati érdekeit tekintve is kedvezőbb, ha a társadalmi rend szélesebb alapokon nyugszik. A demokrata párti Obama például a társadalom gazdag rétegét akarja jobban megadóztatni, ellentétben a republikánus jelölttel. Figyelemreméltó ez, hiszen az Európai Unió több országának hatalmi elitje inkább a gazdagok pártján áll, és döntően a háttérben levő szürke eminenciások, a milliárdosok szószólója. Utóbbiak - a maguk szempontjából érthetően - a gazdasági válság terheit igyekeznek a szegényekre háríttatni, többnyire sikerrel.

Úgy gondolom azonban, hogy Amerika Elnöke Obama marad.

No, majd novemberben meglátjuk.

(2012)

(Az ÁLMOK, TÁJAK, EMBEREK c. netnaplóból.)