Bársony éjben, csillagfényben
neked szólt dalom:

Napod vagyok!
Rabod vagyok!
Őrült éjszakák,
ájult nappalok!
Holdfény az éjben,
rét tücsökzenében!
Nekem te:
Minden!
S én neked:
Mindened!
Nevem ha suttogod,
egy csillag felragyog:
Csillagod is én vagyok!

...Csónakod a Dunán,
csónakom lehetne,
kicsi ház a partján,
kis lakunk lehetne...
Egyszer volt,
hol nem volt,
bizony nekem ott volt!
Csillagok, Hold, s a Nap
csak nekem ragyogott!

Bársony éjben, álmaimban
felzeng most a dal,
nekem szól az ének:

Szép vagy,
mint a virágos rét,
mint a napraforgók,
mint a kék ég!
A tücskök a réten
csak neked zenélnek!
Szép vagy,
mert te magad
vagy az Ének!