Feltöltve: 2012-07-05 22:15:36
Megtekintve: 6006
Amikor Neked Írok
Amikor neked írok...
Összeválogatom a szavaimat
arannyá csiszolom őket
és a lábaid elé fektetem,
Te félve lépkedsz rajtuk
a tekinteteddel
érzem..
nem fáj
néha kétségbe ejt a magány
olyankor gyorsan felkapom őket
egyenként visszaborítom
falak mögé zárt gondolataimba
majd újra válogatom
ezt teszem nap mint nap
rád gondolok perceimben..
Összeválogatom a szavaimat
arannyá csiszolom őket
és a lábaid elé fektetem,
Te félve lépkedsz rajtuk
a tekinteteddel
érzem..
nem fáj
néha kétségbe ejt a magány
olyankor gyorsan felkapom őket
egyenként visszaborítom
falak mögé zárt gondolataimba
majd újra válogatom
ezt teszem nap mint nap
rád gondolok perceimben..
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2012-07-11 23:30:45
Köszönöm,,talán máshogy kellett volna kifejeznem magam..mondjuk "arannyá varázsolom"..hisz lehetetlen bármit is arannyá csiszolni,,én képzeletben mégis megtettem és teszem:)2012-07-11 23:30:44
Köszönöm,,talán máshogy kellett volna kifejeznem magam..mondjuk "arannyá varázsolom"..hisz lehetetlen bármit is arannyá csiszolni,,én képzeletben mégis megtettem és teszem:)
2012-07-09 05:48:21
A vers szépen fejezi ki a szerelem (vagy kezdődő szerelem) érzését. Csupán azon tűnődtem el, hogy az arannyá csiszolom kifejezés, mint költői kép, megfelelő-e. Tartalmilag nem kifogásolható ugyan, mert az arany nem csupán a nemesfémet, hanem valami más értéket is jelent, azonban ennek ellenére is meggondolandó..