Holnap húsvét hétfő. Kereshetnék giccses locsolóversikéket az interneten, de nincs hozzá kedvem. Egyszerűbb, ha írok néhányat azoknak, akik az ilyesmiket imádják (vagyis az olvasók 99 százalékának).

LOCSOLÓVERSIKE ADAKOZÓ TERMÉSZETŰ LEÁNYNAK

Remélem, sok tojást kapok!
Hoztam egy nagy kosarat.
Megöntözöm Önt csudamód.
Ugye, pálinkát is ad?
Itt a kölni! Nőjön nagyra, -
habár most sem kicsike,
falunk legszebb leánykája!
Ezt csipogja száz csibe.

LOCSOLÓVERSIKE SKÓT TERMÉSZETŰ LEÁNYNAK

A skót szoknya nagyon szép,
skót viszki is, mindenképp!
Ön oly gyönyörű cica!
Irigyelné Skócia..
Most rózsavíz Önre megy, -
rózsavíznek égi kegy!
Viszki meg menjen belém! -
ezt kéri e költemény.
Kicsi az a kupica,
lássa be, szép lánycica!
Jobb az öblös, nagy pohár..
Sőt! A palack. Ide már!

LOCSOLÓVERSIKE GAZDAG ÉS GYÖNYÖRŰ LEÁNYNAK

Első utam ide hozott,
Királynői Szépség!
Megöntözném varázsvízzel
büszke fejecskéjét..
Arany kezét, arany szívét
mióta csodálom!
Tulipános ládikója
álmaimban álom.
Varázsvízért nem várok én
süteményt és sonkát.
Vörös bora nagyon remek, -
akik itták, mondják.
Hímes tojást, ha kaphatok,
megköszönöm szépen.
Nincsen Önnél Égibb Leány
a földkerekségen!

LOCSOLÓVERSIKE MINDEN OLYAN LEÁNYNAK, ASSZONYNAK, AKITŐL EZ IS, AZ IS KITELIK

Illatos víz.. - ebből kap!
Ön meg azt ad, amit ad.
Kint a kakukk nem kussol..
Talán nekünk kakukkol?
Nem hímezek-hámozok:
hímes tojást nem kapok?
Még nem hímes? Itt a hím!
Hímezze be álmaim!
Türelmetlen várom hát:
átadja-e tojását?
Ha átadja: puszi jön,
végül, - és száz köszönöm!

BESZESZELT LOCSOLÓ LEGÉNY ÖNTÖZŐ VERSIKÉJE, HOGY KÖNNYEBBEN KIMONDHATÓ LEGYEN

Ö-ö-ö-ö-Ön leány?
A-a-asszony? Nem baj ám!
U-tam ö-ö-Önhöz vitt.
Azt a szép bogárszemit!
Ü-ve-gemben még pár csepp.
Te Nő! Ne sze-sz-szély-es-kedj!
Mi-a? Kell! Pia! Hát hozz!
Mi-a? Ezzel foglakozz!
Jani va-gyok, nem Da-ni!
Ezt be-be kell vallani!


Aki keres, talál, - ha mást nem, saját ízlésének megfelelő locsolóversikét, amennyiben növekvő, törekvő fiú, férfiú, legénykedő legényfiú, vagy legénykedésről már leszokott férjfiú.


A nőnemű lény biztosan talál magának utóbbiakból megfelelő hímnemű lényt, - efelől semmi kétségem.

Kétségeim, persze vannak, de nem az utóbbi felől.

(2012)