Beszűrődő halvány fény melengette haldokló lelkem.
Vörösen izzó naplementének láttam,
romantikus alkonyatnak, meghitt félhomálynak.
Szerelmes ölelésnek éreztem, édes csóknak, lágy simogatásnak.
Felolvadtam a csókban,
Melegedtem a fényben,
Elvesztem az ölelésben.
Hallottam a szót: szeretlek.
...
Beszűrődő fény zavarja lehunyt szemem.
Bent sötét.
Kint hideg.
Csak egy ócska hősugárzó rozsdás csövét láttam naplementének.
A szerelmes ölelés, az édes csók, a lágy simogatás pedig csak fagyhalál.
Szeret
Nem szeret
Szeret
Nem szeret
Szeret
Nem szeret
...
Sose szeretett