Oly fényes, különös színű ma az ég,
lángol a Nap, izzik ezüstben a Hold,
Tavasz-Tündér libben, szív-bilincset old.
Szivárványban úszik minden, szeress még !

Eltévedt hópihe hajamba akad,
kristályszirmain fény ragyog , oly csodás,
csillog-villog, élteti a ragyogás.
Olvadnak társai, de ő itt marad !

Lesznek nyarak, lesz tél, és még sok tavasz,
barna hajamban kis pihe, mily ravasz,
nem búvik, hófehér melír-csíkot húz !

Ne siess, baktass lassabban, vén idő !
Behunyom szemem, nem is oly rémisztő ..
Múlhat minden, ha te, Szerelem, nem múlsz !