Angyal

Emlékeim poros
polcán
oly hiába keresem...
Furcsaságok
kicsiny Holdján,
emlék-Óceánok
partján
kutatom,
de nem lelem.

Vadul és szépen,
szerettem őt,
oly nagyon!

Tengerparti fehér sziklán
milliónyi kis kabócám
zeng fülembe
elfeledett
dallamot:
emlékeim poros polcán,
álmaimnak Kék Csillagán
örökké csak
őt látom,
örökké csak
őt várom:
szárnyatlan-szép
Angyalom!

Ma álmodtam..

..ma álmodtam..
és mikor nem?!
álmomban fenn voltam a Hegyen..
beláttam onnan az egész világot,
szigeteket, Óceánokat,
s még mentem volna
feljebb, feljebb,
hogy téged is lássalak,
de ki volt írva nagy betűkkel:
' EZ ITT A VILÁG TETEJE ..
na most már másszál le !
..ha tudsz.. ' :) :)

" egyszer fent es... egyszer lent
erzelmekben sosincs rend
s nincs hatara... vege... hossza
te lennel a 'vilag rossza'?
jatszol csak jatszol csunyat s szepet
lelkembe vesve sok szaz kepet
fuvezo szuz es tuzben ego tolgy
ordogi angyal vizen jaro holgy
almodva eget foldet es csillagot
te vagy a VILAG... melyben OTTHON vagyok.. " / Sz. A. /

Varázsfuvola

Mint szán, ha száll

a friss havon,

mint fény az

angyalszárnyakon,

fuvolámból ringatón

árad most a halk zene..

csak te vagy és én vagyok,

hangok, színek, dallamok,

hajnalok és szép napok,

örökkévalók..

Fuvolaszó átkarol,

tiszta , égi dallam szól,

megérinti lelkemet,

üzenem vele neked :

Itt vagy!
Itt a Szeretet!