Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2012-01-24 13:36:51
Megtekintve: 6195
Mit jelent az a szó, hogy HAZA?
A bölcselő, barátjával, egy királyságon utazott keresztül. Itt is, ott is felhangzott a szó: HAZA.

A gondolatok tudósa magához intett egy bő inges, nagyokat kurjongató atyafit, és megkérdezte:
- Ön szerint mit jelent az a szó, hogy HAZA?

- A földet, ahol szeretett király urunk koronája uraskodik! - ugrott elő a válasz, mint megzörgetett bokorból a nyúlcipőt hirtelenében felhúzott tapsifüles.

Később egy kardos asszonyka válaszolt ugyanerre a kérdésre, ekképpen:
- A haza az a föld, amelyen a zászlónk lobog! A mi zászlónk madaras, lenéz róla büszke sas!

A bölcselő erre nem szólt semmit, de tovább kérdezősködött.

- Haza? Az a föld, ahol mind egy nyelven beszélünk, megértjük egymást! - jelentette ki magabiztosan egy pápaszemes fiatalember, fején csinos szalmakalappal, hóna alatt bőrkötésű könyvvel.

A bölcselő ezúttal nem állta meg, hangjában némi gúnnyal visszakérdezett:
- No és valóban úgy gondolja, hogy egy nyelven beszélnek?!

A fiatalember tanácstalanul megvonta a vállát, továbbment.

- A haza? Az a föld, ahol élünk és meghalunk! - vélte egy hajlott hátú ember.

A közelben azonban egy kocsi bakjáról lógó bajuszú bácsi, szemlátomást itókától felvidámult hangulatban, kéretlen is odakiáltotta:

- Én tudom mi a haza, mert oda megyek: haza! Bevacsorázok a feleségemmel, gyerekekkel, azután be az ágyba, - elég volt a mai napból!

- No, melyik válasz volt a helyes?! - tudakolta később kíváncsian a bölcselőtől a barátja.

- Külön-külön egyik sem, de az öt válasz együtt már majdnem-majdnem ott volt az igazság közelében. Hanem, tudod, ilyen királyság, ahol öt ember kell együtt a helyes válaszhoz olyan fogalomra, amelyik lépten-nyomon felhangzik az emberek száján, - szerintem korántsem irigylésre méltó. Sőt, nem méltó sok minden máshoz sem! - komorodott el a bölcselő.

Barátja, a világlátottak előkelőnek tartott mozdulatával legyintett egyet, nem vette szívére a dolgot:
- Korona és borona, borok, bárók bús hona! Sokféle föld, sokféle királyság! Látunk mi majd még ennél rosszabbat is ebben a rosszalkodó kis világban, nagyvilágban!

(2010)



Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!