..Van, ki választ,

s kit választanak.

Kiválasztottál engemet,

hogy higgyek, reméljek,

hogy szeressek!

..hogy szeresselek..



A Remény nem hal meg soha!

Kik remélni tudnak,

csak ők, csak ők a boldogok!

Bennem élsz,

s én örökké

benned lobogok!
.
.

Ha utamon
a Sors szigora
elér,
ha az élet
bánat-hegyeket
rak elém,
mint fény-koszorú
ölel át
mindig
a Remény!
Ne add fel soha!
Élni fogsz!
Míg van Remény!

Hazám!
Hazám!
Ha meghalok,
majd szólnak
értem
kis dalok?
Ha zeng harang,
giling-galang,
ha lelkem
hosszú
vándorútra kél,
útravalóul,
Isten,
csak egyet adj
nekem:
legyen kísérőm
a Remény!