Képernyő. Hang fut be az interaktív
adásban: Jancsi Bácsi bánata,
Mari Néni mérge... ez a szabadság?
A szalagcímen: SZEBB JÖVŐT, HAZA!
Szebb jövő? Hiszed? Hatalmas Falógép
falja fel múltad, vágyad, életed,
s kinek már úgyis szennyes volt a lelke,
az mondhatja: most önmaga lehet.
S ez a ripacshad... s mi mindent ígérnek!
S mily összevisszán! Megsérült a szó
(mely ősrégen - lehet - egykor magyar volt?):
ravaszul önző, - vagy gyalázkodó.
A világ is ilyen... Miért tagadnánk?
A Piac harsog, s amit tud, elad.
Példakép lett hány kurva nagy csöcsével!
Lényeg: pénzt hozzon minden pillanat.
Kábítószerek... nélkülük is kábít,
rabol, roncsol a társadalmi kór,
s beteg a szem, a szív, az agy, s a tettek
mélyén sunyiság, tolvaj kéz honol.

Kis ország, szavam miért is szeretnéd?!
Én nem dicsérlek, mint mások. A Jog
Állama lennél? Kérlek, hirdesd másnak!
Trón-jegyeseid szintén hazugok.
S Téged szeretlek? Nem! Aki lehetnél,
s mivé képzelet, költő nem tehet, -
ez a világ sem enged jobbá lenned,
s dajkálgatják gyengeségeidet.
Nem kell, hogy szeress, mert nem leszek szolga,
kaméleon-köpenyű koldusod...
Szeretet? Kell, - de kardként, amely véd is,
s igaz útnak szép, jelző fényt ragyog.

(2010)