Könnyekből tükröt készítek a nyárnak.
Rajta a fény álmosan búcsúzó:
félig tudatos, félig öntudatlan,
félig játék, félig félénk való.

Könnyekből tükröt készítek magamnak.
Kis kék virág kedvesen ráhajol.
Voltam? Nem voltam? Holnemvoltban voltam?
A Szépség Földjét kerestem: sehol.

Könnyekből tükröt készítek az alkony
meséinek. Vér kigyúl, felragyog.
Vér, amit kért, és kapott Csillagisten,
s olykor hozott remény-varázslatot.

Könnyekből tükröt készítek a Csillag
messzeségének. Bár nem vagy velem,
gyönyörű Csillag, látom piros arcod
a tükrömön: Hozzád hű könnyeken.

(2011)