Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Ollókezű Edward
Alkotások száma: 61
Regisztrált: 2005-04-27
Belépett: 2009-01-29
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Haikuk (1)
-Dalszövegek (1)
-Versek (53)
Képgaléria
-Rajzok (3)
Feltöltve: 2005-11-15 19:49:05
Megtekintve: 6087
A véres hinta magánya
A barna hinta csupa vér,
rajta, még dobbanást játszó
reszkető szív
Haldoklik.

Majd egy újabb lökés,
és hangosan felnevet
a magasba repül
fel, oda ahova
Mindig is vágyódott.

Így lesz jó, még, még!!
fel, fel, fel
csábító felhőket
akarja, mohón.
Egyre jobban kívánja.

De egy óvatlan pillanatban
Lezuhan a mélybe,

A fekete parkettán
kellő figyelmet kapva,
elsőnek körbenevetik,
Hangosan.
Ujjak mutatnak felé,
Kárörvendően,
Bájos mosolyt az arcukra kenve.
Páran belerúgnak serényen,
Visszahangzik a terem zaja,
Szédül a világ.

Utolsó dobbanását
Neked szánta
Miattad..
Érted
ÉRTED??
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2005-11-16 23:43:08
Köszönöm ismét szavaitokat!!,a hinta egy teremben áll,ott a fekete prakettán ahol mindig,és sötét is van,csak azt valahogy nem írtam bele:)

:)
2005-11-16 18:52:54
Ismét hozzászólok, ha már itt vagyok. Szerintem meg épp a fekete parketta a jó benne. Ettől egy kicsit szürreális az egész, bár kinek mi tetszik. (nem kötözködésből mondtam :)
2005-11-16 15:48:41
Csatlakozom az elöttem szólóhóz. Csakugyan nagyon jó, lendületes, remekül felépített vers ami nekem egy kicsit képzavarnak tűnik a hinta a fekete parkettán; mmint szobában hinta. De ez lehet, hogy csak az én kekeckedésem, mert amúgy igazán nagyon tetszik!!!!!!!!!!!!!
2005-11-16 11:41:36
Szia!

Ez a kedvenc versem tőled. Hihetetlen jó, rendkívül energikus. (szerintem) Nagyon tetszik. Gratulálok hozzá. :))