Kívánhatod-e, ó nyári ég,

hogy szenvedjek, ha

szeretni vágyom rég !

Tilthatod-e, hogy

öleljek forrón,

míg nyár tüze ég,

ha ég már bennem is,

úgy lobog a vágy ,

tilthatod-e ,

hogy szerelmet keressek,

hogy szeressek még?



Tilthatod-e tücsöknek a hegedűt,

ha jő a bársony nyári éj,

mondhatod-e néki :

ne zenélj ! ne zenélj !

Tilthatod-e szívemnek, hogy szakadjon,

mint szakad a húr,

ha a tóra langy este ül,

és millió tücsök

szívből, lázasan hegedül !



Ó, mézízű nyár,

nyárízű csókok,

ölelések a fák alatt,

hol van a pillanat,

mikor a menny egy nyári éjen

a tóra rázuhant...