Feltöltve: 2011-08-15 19:37:25
Megtekintve: 6299
Gyors Csend Születik...
Gyors csend, a homály, a komor öregség vállamra ült az éjjelen,
Hallgatnak a hangok, nem mesélnek szerelmünk napjairól.
A tó tükre sem mozdul, várva a halott csókokat,
Tekergő füstös utakon, melyek hozzád vezettek ezen éjjelen.
Szerelmem, a távoli végtelen könnyeiben fürödtem érted,
Hol vigaszom a mezítelenség lélek tükre ma.
Fagyos ajkainkon a szó, úgy csüngött mint fohász az éhezőn, dalol,
Mint kegyelemért kiáltó szó a távoli csillagok poraiban, szakadt.
Mit ér a szó, ha nem velem mondod, mit ér a világ ha nélküled telik időm?
Mit ér a hajnal, melyben a nap király messziről hazudja vigasztalanságait?
Aludj, mondá lelked álmaimban, hol szikrányi kegyelem sincs a létezésben,
Hát aludtam én, csendben szótlanul, mint tó rideg tükrében a hold.
A gyors csend megszületett, megérkezett hozzám a magány.
Mélyen lent a sötétben nem értem már szavaid.
A messzeség, mi halált hozott.
Az egyedül ébredésben.
Hallgatnak a hangok, nem mesélnek szerelmünk napjairól.
A tó tükre sem mozdul, várva a halott csókokat,
Tekergő füstös utakon, melyek hozzád vezettek ezen éjjelen.
Szerelmem, a távoli végtelen könnyeiben fürödtem érted,
Hol vigaszom a mezítelenség lélek tükre ma.
Fagyos ajkainkon a szó, úgy csüngött mint fohász az éhezőn, dalol,
Mint kegyelemért kiáltó szó a távoli csillagok poraiban, szakadt.
Mit ér a szó, ha nem velem mondod, mit ér a világ ha nélküled telik időm?
Mit ér a hajnal, melyben a nap király messziről hazudja vigasztalanságait?
Aludj, mondá lelked álmaimban, hol szikrányi kegyelem sincs a létezésben,
Hát aludtam én, csendben szótlanul, mint tó rideg tükrében a hold.
A gyors csend megszületett, megérkezett hozzám a magány.
Mélyen lent a sötétben nem értem már szavaid.
A messzeség, mi halált hozott.
Az egyedül ébredésben.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2012-08-16 23:09:09
Ez sajnos így van. Köszönöm, hogy elolvastad.
2012-08-15 17:22:04
"A gyors csend megszületett, megérkezett hozzám a magány. Mélyen lent a sötétben nem értem már szavaid.
A messzeség, mi halált hozott.
Az egyedül ébredésben."
....az jutott eszembe, hogy a csend mennyire nagyon hangos tud lenni az ember fejében e pillanatban..
2011-09-28 20:46:32
Köszönöm, hogy újra elolvastad :)
2011-09-28 20:33:36
..néha nem értem magamat..néha azt gondolom, bennem, itt belül, vad dobok dobolnak, vadlovak vágtatnak..és áttörik a végtelen csendet, összetörik ezt a csendbúrát, amit a világ..a mai világ erőszakolna rám..talán ezért is olyan nagy a hatása versednek rám, hiszen elhiteti még velem is, hogy létezik egy mindennél mélyebb, fájdalmasabb csend..
2011-08-16 12:34:44
Köszi,hogy elolvastad, és nagyon bejön amit írtál :)
2011-08-15 20:41:30
..annyira mély ez a csend, hogy szinte fáj..gyorsan összeütök egy kis csörgést-zörgést, ne haragudj ! ..csókcsattanásosat ! :)
..csak csókolj..
Csókra csábít vérvörös ajakad,
csókolni vágyom mindened,
csókokkal mondom el kedvesem,
mennyire szeretlek !
..csitt, csak csendben,
a tücskök nehogy felébredjenek !
...varázsos
.........ez
.............a csend.. :)