Kellesz nekem,
mert ha megszólal a vekker,
nem arra gondolok, hogy jaj, megint egy reggel.

Kellesz nekem,
mert ha veled alszom el,
álmomból a szépre ébredek fel.

Kellesz nekem,
mert fejem fölül a sötét felh?k elszállnak,
és a gondok elillannak, már messzire járnak.

Kellesz nekem,
mert ha meglátlak, mosoly ül arcomra,
és a rosszkedv máris elt?nik tova.

Kellesz nekem,
mert könnyebb lesz t?led az élet,
mert ég és föld között a leveg?ben élek.

Kellesz nekem,
mert ez egy kellemes állapot,
mosolygok akkor is, ha valaki rám morog.

Kellesz nekem,
mert a tükörbe nézve látom,
kisimultak a ráncok egy éjszakától.

Kellesz nekem,
mert zöldebb lesz t?led a f?,
és kékebb az ég.
Mert kisüt t?led a nap,
és elmúlik minden rossz gondolat.