Forró tested egy buja álom,
melyért testem híven áldoz,
szentélyed kapujáért áhítozva,
ajkam kérlel?en tapad ajkaidra.

S haladok gyönyör? kebled felé,
remeg tested ahogy nyelvem bimbódhoz ér,
s édes pocidon folytatom hódító utamat,
míg elérkezem a gyönyör kapuiba.

Itt érezheted minden pajkosságom,
s templomod kapuit végre kitárom,
az extázisban elt?nnek a határok,
lelkünk eggyé válik...mámor!