Hópihécske száll a szélben,
az orcádra hullik éppen.
Egy pillanatra megpihenne,
de jaj, elolvad a melegbe.

Én is megpihennék nálad,
mert bel?led a melegség árad.
Átjárja az egész testem,
ezt már oly régen kerestem.

Elolvadok t?led, mint a hópehely,
karjaidba bújok, még ne engedj el.
Az ünnep fényét most te emeled,
itt már régen megkopott a szeretet.