Szeretem a haikukat olvasni, ezt a kis csokrot is élvezettel olvastam.

Valami olyasféle. De ne vagyok válogatós, összesen csak két ételt nem szeretek, de azokat NAGYON nem. (Nem akarom itt részletezni.)

Köszönöm. Azt hiszem, mostmár egy lecsót dícsérő verset kellene alkotni. Beleírni a paprika, paradicsom buja találkozásait, s amikor a kenyérke elmerül a finom szaftban....
Hű, de remek étel a lecsó!

Valami láthatatlan erő időről-időre arra késztet, hogy ezt a verset újra és újra elolvassam. Nem értek hozzá, hogy művészileg mennyire emelkedett vagy mennyire nem, de nekem így, laikus szemmel nagyon tetszik (és a többi haikudhoz is hasonló érzések fűznek). Grat.

Először belezavarodtam. :-) Érdekes évszakkaland. Tetszik.