Napjaink "vörös iszapos" katasztrófa-képei után ma egy másik, első pillanatra e nagyméretű katasztrófával semmi hasonlóságot nem mutató hír szerepelt a televízióban, egy szülész-nőgyógyászról, az "otthon való szülés" népszerűsítőjéről, aki cselekményeivel időről-időre táplálja a médiát, előfordult már a nála vezetett szülésnél az újszülött halála, valamint másik esetben annak maradandó károsodása. Azt, hogy ilyen esetekben vétkes-e az orvos, és ha igen, akkor mennyiben, a bíróságnak kell megállapítania, de a bíróság ítélete szerint - mivel szülészeti tevékenységétől eltiltotta - vétkes volt. Tanácsadást azonban végezhet, hozzá kell tennem: terhességgel, szüléssel kapcsolatos felvilágosításra, ismeretterjesztésre nagy szükség van Magyarországon.

A mostani hír arról szólt, hogy e szülész-nőgyógyász, állítólag a tanácsadásra jelentkezett asszonynál hirtelen beindult szülése miatt, szülést vezetett le, az újszülöttet azonban újra kellett éleszteni. A rendőrség ezt a szülészorvost előzetes letartóztatásba helyezte. Vétkes volt-e megint, vagy nem, - ebben a kérdésben nem volna helyes véleményt nyilvánítanom, hiszen a részleteket nem ismerem, és ennek megállapítása - ha az ügy eljut odáig - a bíróság feladata.

Visszatérőn e naplóbejegyzés első mondatához, hogy a két, merőben más tartalmú ügy között mi a gondolati-logikai összekötő kapocs, egyszerű a felelet, - ami azonban mégis oly sokszor hiányzik, Magyarországon is, a nagyvilágban is: az a túlzott, el nem fogadható engedékenység, "liberalizmus", amely a közérdekkel szemben túlértékeli az egyén érdekét (vagy állítólagos érdekét), az egyén "szabadságára" hivatkozik ott, ahol ez nem volna megengedett, mivel sérti mások szabadságát, kárt okoz. Az egyén szempontjából sem igazi szabadság ilyen döntési engedékenység, akár arról van szó, hogy egy nagyvállalatnak kell-e kárfelelősségi biztosítást kötnie (mint a "vörös iszapos ügynél" felmerült), akár arról: joga-e a terhes nőnek veszélyeztetni magzata, illetve szülésnél újszülöttje életét.

Nem tagadom: a újabb hír kapcsán bemutatott tüntetés az "otthon való szülés" mellett nem tetszett, és az egyik ágáló hölgyre, akit a képernyőn megjelent, sajnálkozón, és bizonyos lenézéssel tekintettem. Lehet, hogy az illető más dolgait ügyesen intézi, de én nem bízok az ilyen "liberálisokban", így benne sem (a liberális szót azért tettem idézőjelbe, mert nem a megszokott politikai értelemben használom, a köz javát szolgáló liberalizmus okos figyelembevétele, az egyén és a köz érdekének összeegyeztetése, harmonizálása, minden eszmének csak használhat, - sőt, egyedül csak ez használhat igazán!).

Nem a tüntetést ellenzem. Egy tüntetés, megfelelő keretek között, akár hasznos jelzés is lehet az illetékeseknek (persze, ha a dolog megmarad a jelzésnél, és utána nem történik semmi a jó ügy érdekében, akár inkább káros). Az "otthon való szülés" joga sem vitatható, de csak azoknak van igazuk, akik ennek jog által is szabályozott lehetőségét olyan feltételekhez kötnék, amelyek ugyanúgy védenék - szülészeti probléma esetén - az újszülött életét és egészségét, mintha az anya egészségügyi intézményben, megfelelő feltételek biztosítása mellett szülne (és az anyáét is). Amíg ezek a feltételek nem teremtődnek meg, addig az otthon való szülés "szabadságának" követelése nyilvánvaló ostobaság! A kettő (jog és feltétele) csak együtt szolgálja a lakosság, az ország érdekét. Félő, hogy az "otthon szülés" egyes, oly nagyhangú hívei képtelenek meglátni mindezt, együtt.

Más sajnálatos események voltak és vannak azonban arra: az ostoba "liberalizmus" sok kárt okozott, - és okozhat a jövőben. Így van ez a nagyvilágban, - és Magyarországon is. Az influenza oltással kapcsolatos szakszerűtlen, zagyva véleményekről már másutt, máskor írtam. Ám napjaink Európájában is megszaporodtak olyan megbetegedések, amelyek ellen - a lakosság megfelelő átoltottsági, védettségi szintje mellett - az oltás igen hatékony. Példaként említhető napjainkban a kanyaró megbetegedések számának szaporodása egy sor európai országban. Ebben az életkorhoz kötött védőoltásokkal kapcsolatos elfogadhatatlan "liberalizmus" is nyilvánvalóan közrejátszik (bár nem akarom kizárólag erre visszavezetni a helyzetet).

Magyarország járványügyi helyzete (miközben problémák, megoldandó feladatok akadnak!) alapvetően jó, az életkorhoz kötötten kötelező védoltások teljesítése közel száz százalékos. Nagyon káros volna, ha az "egyén szabadságára" való felelőtlen, ostoba hivatkozások hatására oda jutnánk e téren, ahová más országok.

(2010)

(Az "ÁLMOK, TÁJAk, EMBEREK" c. netnaplóból.)