Az utóbbi években gyakori híradás, hogy "különösen nagy vagyoni hátrány" okozása miatt letartóztatnak valakit valamelyik húsosfazék mellől. A gondolkodó ember számára világos, hogy igen sok panama és félpanama lehet (utóbbinál a vagyoni hátrány okozása nem "különösen nagy", de hát sok kicsi sokra megy, főleg, ha a hátrány, illetve a panamázó számára az előny, a "különösen nagy" megjelölés nélkül sem kicsi).

A "különösen nagy vagyoni hátrány" okozása többnyire nem önzetlen passzióból történik (feltehetőleg), hanem korrupcióval összefüggésben, hiszen ha csak az egyik félnek van haszna (esetleg különösen nagy) a műveletből, akkor a másik fél - a szemérmesen ki nem mondott, de annál inkább úgy tartott népmegítélés szerint is: tökfilkó. Így van ez a nagyvilágban, az Európai Unióban, de még - nincs ezen csodálkozni való! - a legújabb híradások szerint az ENSZ-ben is (ha a világ ebbe az irányba mensz, ugyan miért lenne kivétel az ENSZ?!).

A korrupció valamelyest így osztályozható: 1. kiemelten nagy összegű korrupció, pénzben, 2. közepes nagyságú korrupció, pénzben, 3. kisebb korrupció, elenyésző kiderülési kockázattal, pénzben, 4. korrupció nem pénzben, hanem bármi másban, utóbbinak pénzbeli értéke igen nagy is lehet, ám kiderülési kockázata minimális, szinte semmi, ott nincs boríték, rejtett videokamera, és a bili nem egykönnyen borítatható ki a másik párt bilikiborítóival.

A kormányon levő párt (pártok) haszonlesői közelebb vannak a húsosfazekakhoz (nekik könnyebb ezt-azt közbeszerezni számukra előnyös módon), ám valószínűleg az ellenzéki pártok haszonlesői sem feltétlenül szentek vagy félszentek (bár ők is mindig tudnak oly közömbös képet vágni esetleges vádakra, mint a faszent). Gondolják csak át, még gondolkodásra képes honfitársak, honleányok, honasszonyok! Lehetséges az, hogy az egyik mai párt szinte csak szentekből áll, a másiknál pedig kiderül: túl sokan vannak a szent élettől - finoman szólva - nagyonis távol levők?! Nem lehet, hogy ez az ország igencsak összekeveri (mint a múltban is, gondoljunk csak a XX. század első felére!) a szentet és a telt zsebű szenteskedőt?!

Van egy párt - nem nevezem meg, három okból sem, egyrészt, mert úgyis hiába tenném, másrészt, mert úgyis letagadná vagy kimagyarázná, valamint azért sem, mert én nem személyeskedem és pártszemélyeskedem, hanem csak gondolkodni tanítom azokat, akik erre még képesek (ez nem nehéz feladat, mivel az erre képeseket ebben a kis Hungaryban manapság szinte már az egyik kézen össze lehet számolni, nem kell hozzá nagy matematikai művelet). Nos ez a párt a választások előtt nagyon hangoskodott: a rendszerváltás időszakától kell kezdeni az "elszámoltatást". Most is hangoskodik (idáig rendben), ám hangoskodásának előbbi tárgyáról mélyen hallgat (talán eszébe jutott az erre az esetre kivételesen érvényes közmondás: "Beszélni ezüst, hallgatni arany.")

No és nem találják különösnek, gondolkodásra még képes Olvasóim (ha vannak ilyenek), hogy milyen ritka a fehér holló? A fehér holló alatt most azt a bepiszkítottat értem, akinek gyanús ügyleteire SAJÁT (!!) pártja hívta fel a figyelmet, mert a "közélet tisztasága", meg egyéb szólamok, ugyebár...

Egyébként elárulok egy titkot: nem vagyok közéleti személyiség, például polgármester, de ha az lennék, akkor egy frász karikát adnék el bármiféle ingatlant a közjavakból, továbbá nem kötnék senkivel (a nyertessel sem!) közbeszerzési szerződést! Miért?!

Nem csupán a mai világban oly szégyelni való öröklött becsületességem volna erre az ok, hanem más is: a mai nyomott ingatlanpiacon eleve csak értékén alul lehet egy ingatlant eladni. Ennek oka - mint annyi minden rossznak - a kapitalizmus által (áttételesen, spekulációsan) okozott gazdasági válság. No már most, még ha a polgármestert nem korrumpálták is, utólag könnyű úgy beállítani az ingatlan árát: elkótyavetyélésre, mutyira gyanús. Egyes esetekben nyilván így is van, - de mi van, ha olykor mégsem?

Utóbbira azt mondhatják, kedves Olvasóim: a reális ár utólagos megállapítására ott vannak a hivatalos, független szakértők.

No és olyan bizonyosak Önök abban, hogy minden látszólag független szakértő a hatalmon levő párttól (párttoktól) függetlenül szakért?!

Nem utalnak jelek arra manapság (és tegnapnapság) a közélet és a keserves mindennapok sok-sok területén, hogy nem feltétenül kell megbízni abban a nagy függetlenségben, légyen szó hatalomról, országról, pártokról, intézményekről, emberekről, népségről, épségről, - vagy szinte bármiről?!

No ez egy kis gondolkozási feladat Önöknek holnapra, holnaputánra, sőt, azutánra is...

(2010)

(Az "ÁLMOK, TÁJAK, EMBEREK" c. netnaplóból.)