Készülő könyvek lelkünkben, - ha lélek
tényleg van, s olyan, milyenről mesélek,
s mesélsz Te is, még ha tán ki sem ejted
a szót, Anyagba elrejtett szerelmet,
amely, lehet, nincs, de jó volna: lenne,
s mozgása más mozgásba felemelne.

A könyv, gondolat, csak a pusztulásnak
játékává válik? Valóság? Látszat?
Lehangoló bár: egyszerű szívekben
mit ér a hit, - vagy kétkedés, hitetlen?

S bennünk mit ér könnye egy Messzeségnek?
Könyvek Könnye? Lecsupaszított lényeg?
Van hívő hit, mely végül nem hitetlen?
Minden hitben pusztító Hihetetlen.

S hány könyvben van tévút-tudás!... de mégis,
olykor tévutak új útra vezérlik
a valamit, - nem mondom rá, hogy lélek -
ős-ős szülőjét volt anyagmeséknek.

A Könyv marad, - amíg marad. Az álom,
mi benne van, átjut pár akadályon
utána is, ha már sehol sincs lapja, -
s árnyékfénnyel a kezdetet mutatja.

Sok ez? Kevés? Csak akkor mér a mérleg
igazat, mikor szív, ész együtt mérhet
vele, s a mérő, elfáradt szemekben
megmérttel együtt a megmérhetetlen.

A könyveket valaha úgy szerettem!
Te még ma is szereted. Lehetetlen
nem irígyelni egy picikét érte!
Búcsú villan életem peremére,

de más érdekel már, eltitkolt Mélység,
amelyből ég-túl, új Magasság néz szét,
vér-vitte Múlt, mi nincs mai szavakban:

a kinyílt Szó, - ma még Kimondhatatlan.

(2010)