Az alkotmány szó a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint többféle jelentésű. Lehet 1. valamely állam alaptörvénye, 2. ritkábban: alapszabály vagy szervezeti szabályzat, továbbá 3. de már régiesen irodalmian: alkotás, teremtvény, valamint 4. népiesen vagy tréfásan: építmény, tákolmány.

Napjainkban ismét kedvelt médiatéma az, ami, ha "Itt az idő!", mindig felmerül a történelem hömpölygése során. Kell-e új alkotmány, - vagy mégsem? Kinek kell, kinek nem. Mások meg nem is tudják: kell e nekik, vagy éppen ellenkezőleg?

Nos én nem szűkíteném le e kérdés vizsgálatát a Hungarian Alkotmányra, vagyis hazánk alaptörvényére, mivel egyik szűk, de tágzsebű érdekcsoporthoz sem tartozom. Én Önöknek, kedves nagyszámú, két-három főt is kitevő, Olvasóim, saját véleményemről referálok, és őszintén kimondom mit is preferálok.

Szerintem elsősorban egy bizonyos teremtvényből (ld. 3. pont) kellene egészen új. Melyik ez a teremtvény? Természetesen a legelavultabb, legösszetákoltabb, legrosszabb állapotban levő testi-lelki teremtvény: az ember, amit néha Embernek is neveznek, bár eddig még a kisbetűt sem érdemelte ki, amit kiérdemelt, az...

Kérem, én nem firtatom, hogy ezért a teremtvényért kit terhel a politikai felelősség, ez az egyeseknek hasznos, másoknak káros, de a köznek semmit sem érő fából vaskarika. Már csak azért sem feszegetem ezt a kérdést, mert akik ezért a testi-lelki ócska teremtményért lelkesednek, jónak tartják, azok a legvadabb pártfutballdrukkereken is túltesznek, és szeretetbosszújuk hamar eléri a legszelídebb ellenvéleményen levőket is. Nem! Én csak leszögezem, még mielőtt engem le nem szögeznek (mármint az eddiginél jobban), hogy az ember, mint teremtmény, szorulna leginkább a radikális felújításra, de még jobb volna teljesen újat alkotást alkotni helyette. Ám hol van még az a Szép, vagy legalábbis Szebb Jövő!

Az ember (múltbeli és jelenbeni állapotában), persze, rengeteg olyan tákolmányt hozott létre (ld. 4. pontot), amelyik szintén felújításra, cserére, szemétdombra való dobásra stb. szorulna, - no de lehetséges ez az ember, e fő tákolmány jelenlegi állapotánál? Korántsem! Ki korán kell, az aranyat - esetleg - lelhet, de a Mennyek Által Elhitt Új Emberre rátalálni lehetetlen, ahhoz még a Menny és Pokol Együttműködési Rendszere sem volna elegendő.

Kizárásos alapon (ez az igazi Alaptörvény Hungaryban, csak szemérmesen elhallgatják!) máris ott vagyuk az Új Jelenben (amelyik ugyancsak régi), az Új Időben, napjainkban, és ott vagyunk a reális lehetőségnél: a Hungarian Alkotmányt meg lehet változtatni, sőt, szerintem meg is kellene! Radikálisan!

Nem, ez részemről nem hízelgés egyetlen hatalmi vagy hatalmon kívüli érdekcsoport felé sem, hiszen ismernek, Kedves Olvasóim! Ez az én töretlen meggyőződésemnek része, amiért már annyiszor összetörtek.

Mit is kellene megváltoztatni, az igazsághoz közelebb vinni a Hungarian Alkotmányban díszelgő, álszentül Szent Alapelvek közül?
Néhány példát ide írok, hogy érzékeltessem miként lehetne az Alkotmányban sok jogi meghatározás pontosabb, - és egyúttal őszintébb, becsületesebb, a valósághoz igazodóbb!

1.a. "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához." 70/B. paragrafus, (1)

1.b. Általam javasolt átfogalmazás: "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van munkalehetőség után kétségbeesetten loholni, munkáért akár megalázó módon könyörögni, ha pedig nem talál munkát (akár két diplomája ellenére), szabadon választhat a családi munkalehetőségek közül is (pl. takarítás, mosás, az általa pénzhiány miatt ki nem fizetett csekkek rendezgetése).

2.a. "Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga." 70/B. paragrafus, (2)

2.b. Általam javasolt átfogalmazás: "Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga, ha ezen joga sérül, és ezt szóvá teszi, akkor esetleg megkülönböztetik az ilyen jogukat szóvá nem tevőktől, de azután, már állástalanként, tényleg egyenlő bért fog kapni a többi munkanélkülivel."

3.a. "Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz, és a rendszeresen fizetett szabadsághoz." 70.B paragrafus, (4).

3.b. Általam javasolt átfogalmazás: " Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz, ha ilyen pihenésre vagy szabadidőhöz felhasználható idővel a rendelkezik, és a rendszeresen fizetett szabadsághoz is, ha sikerült állást találnia, de ha nem sikerült akkor is, viszont ez esetben szabadságát saját magának kell fizetnie, ha van rá pénze."

4.a. "A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez." 70/D paragrafus, (1)

4.b. Általam javasolt átfogalmazás: " A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, bármilyen lehetetlenül alacsony szintű is ez a legmagasabb szint."

5.a. "A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz (esetek felsorolása)...és a megélhetésükhöz való ellátásra jogosultak." 70/E paragrafus, (1)

5.b. Általam javasolt átfogalmazás: ""A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz (esetek felsorolása)...és a megélhetésükhöz való ellátásra jogosultak, ha esetleg ez a szociális biztonság megélhetésükre nem volna elég, utóbbi esetben a szociális bizonytalanság általi meghalatásra is jogosultak."

Egyébként néhány paragrafuson csak minimális változtatást javasolok, ami nem jelentene nagy munkát, ugyanakkor gondolkodásra nevelhetné hazánk fiait és leányait (nagyfiút játszó politikus kisfiúit, nagyleány szerepben tetszelgő honkislányait, nagyasszonyait, kardos menyecskéit).

Például az a büszke kitétel, hogy "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam." (2. paragrafus, (1)), csupán ennyi változtatást igényelne:
"A Magyar Köztársaság független (?), demokratikus (?) jogállam (?)."

No elég ennyi példa. Fel az Új Alkotmányozó Nemzetgyűlésre! Ám az igazmondóbban koronázó alapelvek és a realistább magyar vérrögvalóság jegyében!

(2010)

(Az "Aprócska tűnődések"-ből.)