Kinyílnak új napok,
mint börtönablakok.
Két szürkület között
ajtón a zár zörög.

Nem jön senki, csak ő:
zárral játszó idő.
Hamis az alkonyat.
Ajtón a zár marad.

Új, s új kakasnapok
toll-tűztánca ragyog.
“Látok!” - szaval a vak.
Jön sunyi alkonyat.

Ajtón a zár marad, -
s hány rab hiszi: szabad,
szabad, mint még soha!
Nem csak rab - ostoba.

Koldul kabát, kopott.
Kövön ül meglopott.
Holló néz. Jár sakál.
Hány tolvaj mennybe száll!

Homály közönynapok.
Bús börtönablakok.
Holt kör, okos kosok.
Szobrokban gyilkosok.

Mondják ország, de tán
az? Nem! Csak nincs-hazám.
Zászlót lenget a rab.
Ajtón a zár marad.

Koldul kabát, kopott.
Kövön ül meglopott.
Játszák a jópofát
pofátlan tolvajok.

(1991)