Egy kutya át szeretett volna úszni a folyón a túlpartra, de sok fatörzset látott a vizen. Már tapasztalta, hogy ami a vizen fatörzsnek látszik, olykor nem fatörzs, hanem krokodilus. Ugatni kezdett, de minden fatörzs vagy annak látszó krokodilus a helyén maradt.

A parton éppen egy majom sétált. A kutya gúnyos szavakkal fordult feléje:
- Te majom, az emberek téged okosnak tartanak, pedig te is csak egy közönséges állat vagy! Ha csak egy kicsit is hasonlítanál az emberhez, akkor most meg tudnád állapítani, hogy itt a folyón, a sok úszó fatörzs között van-e krokodilus vagy nincsen. Ha ezt meg tudnád tenni, adnék neked ebből a darab kolbászból, ni! Azzal felmutatott a nyakában lógó zsákocskából egy jókora darab kolbászt.

A majom igen éhes volt, nagyon vágyott a kolbászra. Leült egy kőre a folyóparton, erősen töprengett, majd pedig köveket gyűjtött. A kövekkel elkezdte dobálni mindazt, ami fatörzsnek látszott a vizen. Amelyiket eltalálta, és valóban krokodilus volt, az menten alámerült. Kiderült: csak két valódi fatörzs volt a vizen, a többi mind krokodilus.

Amíg a majom mindezt végbevitte, a kutya egy bokor árnyékába húzódott, és a kolbászt megette. Így hát szép szavakkal próbálta kifizetni a majmot:
- Köszönöm, te majom! Itt nem kelek át a folyón, mert sok a krokodilus. Igazán ügyes vagy, méltán becsülnek sokra az emberek. Fogadd hálámat!

- Hát a megígért kolbász?! - kérdezte a majom meglepetten.
- Az, míg te a köveket dobáltad, szintén alámerült, mint a krokodilusok, de a hasamba... - magyarázta a kutya.

A majom közömbösséget színlelt, és azt mondta, hogy adni akar valamit a kutyának, jöjjön csak a közeli pálmafa alá! A kutya szót fogadott. A majom felment a pálmafára, leszakított két jókora kókuszdiót. Az egyikkel úgy fejbe dobta a kutyát, hogy annak púp nőtt a homlokán. A másikkal a lábát találta el úgy, hogy a kutya rögtön sántítani kezdett.

- Bocsánat! - mondta a majom. Csak azt akartam megnézni, hogy nem vagy-e véletlenül te is krokodilus. Azok a víz alá merültek, te pedig a föld alá bújhatnál szégyenedben! Fejeden a púp emlékeztessen arra, hogy máskor inkább hálálkodó szavaid nyeld le, a megígért kolbászt pedig add oda jótevődnek!