Álom hull szemeidre már
A ki nem nyíló vadvirág
Szemed sarkában könnyedtől kihajt
S egy újabb álom életre kél.

Lepel száll hó arcodra bár
Fekete bársonyán a fénysugár
Mosolyod fehér ajkán kitörni kész
De mozdulni nem akar hát.

Simítja hajad az arany fény
Kezeidet a tüzes lég
Lám!
Mit is ér a test a por
Ha nincs ki szeretné.