Feltöltve: 2010-04-29 19:38:51
Megtekintve: 6244
Négy eső
- Pitty! Pötty! - nem madárka mondta ezt a virágringató májusban, hanem a Legkisebb Eső hangja volt: Pittypötty Pannié. A kertben írogattam, gondozgattam a verspalántákat. Egy vízcsöppecske éppen az orromra esett. Úgy tettem mintha jújde-jajde meglepődnék. Pittypötty Pannika felkiáltott:
- Ezt nem akartam, bocsiboci! Ügyetlenke vagyok, ugye?! Haragszol?!
Nevetni kezdtem:
- Haragudni? Én? Rád, te kis esőbaba?! Dehogy! Te csak kedvesen ijesztegetsz, tréfából. Én pedig, szintén tréfából, játszom az ijedőset. Még az a zöld gyíkocska sem futott el jöttödre a szürkésbarna kövön, látod?
- Szóval nem haragszol? Akkor jó! Már párolgok is vissza Felhőmamámhoz! Négy cicaláb, kétszerannyi visszlát!
Július volt, éppen kirándultam. Hirtelen haragossötét lett az ég. Ördögöcske csattintott-pattintott villámostorával és szélsebesen megindult lefelé Zihizuhi Benedek, a záporeső. Szép táncot mutatott be az ezüstzöld kukoricaleveleken, de én kapkodtam a lábam az erdő felé, mert Zihizuhi Benedek beceneve Bőrigáztató és nem hiába!
Futottam, futottam, - de minek? Mire az erdőszél védelmébe értem, már nem is lehettem volna vizesebb. Zihizuhi Benedek restellkedett:
- Ha rámjön a zuhogás vágya, minden cseppemen úrrá lesz a szilajság. Ne nehezteljen rám, kedves kiránduló bácsi! Mosolyogtam:
- Kerek erdő, kis telek, cseppet sem neheztelek! Hasonlítasz fiúunokámra, Mátéra, aki olykor szintén nem bír magával. Persze, ő főleg olyankor, ha előzőleg túl sokat komputerezett
Megkönnyebbült szavaimra Zihizuhi Benedek, már itt sem volt, ott sem volt. Ismét felragyogott odafent Naptündérnéne, szivárványhidat varázsolt ég és föld közé, gyönyörűszépet. No a szivárványban olyan szeretettel ölelik át egymást a színek, hogy tanulhatnának tőlük békességet a lenti békétlen emberek!
Augusztus elején ismét esővel találkoztam, pedig nem vele akartam, hanem azzal a kis repülőtáncossal, Hétpettyes Katalinkával, a katicabogárral. Ablakomból azonban, még mielőtt útrakeltem volna, láttam, hogy ma Konok Kata esőasszonyság áztatja, no, nem a saját ruháit, hanem a kertet, konyhakertet, erdőt-mezőt, árkot-berket... Ez az esőasszonyság konokul esik, de csak addig, ameddig égi kötelessége előírja. Meglátott engem, beköszönt az ablakon:
- Ne búsuljon, meseíró úr, akarom mondani, tisztelt hétágrólszakadt mesekörmölgető szegényember! Délután már nem leszek itt! Naptündérnéne nem fösvény: gyorsan szárad sugaraitól fű, fa, bokor, erdei ösvény No meg eső után több az érdekesség, még a csigabiga is inkább kijön ilyenkor a házából, mint arra a kapsz tejet, vajat-ígérgető gyerekmondókára Ugye, nem orrolt meg rám?!
Bólintottam. Kata asszonyság teszi dolgát, de nem lehet mindenkinek kedvére. Elmehetek én virágbogarászni délután is nem hajt a tatár!
Megnyugtattam Katát, aki szorgalmasan esett tovább, de beváltotta ígéretét: délután elállt, továbbállt, kitudjahová. Októberben viszont, amikor éppen a hegyre készültem, kit látok az ablakból? Búsongó Mártont, az őszi esőt. Kerek tálban sárgarépa, ennek a fele se tréfa! Márton nem száraz szemmel búsongó, hanem kitartóan, egéritatósan könnyontó.Gondoltam: ma már nem mehetek sehová, lehet, hogy holnap sem Jól gondoltam.
Márton esőuraság olyan szomorúan nézett be ablakomon, hogy mindjárt eszembe jutott a világvége. Beküldött hozzám néhány esővízkönnycseppet és lehangoltan mondta:
- Megértem, meseíró úr, ha pokolba kíván, de mit tehetek?! Őszi eső vagyok, ez a sorsom Lehullnak a színváltott levelek, el kell jönnöm és csendesen, könnyek között tűnődnöm kisvilágról-nagyvilágról
Vígasztalni próbáltam Mártont:
- Nem kívánom én kendet a Pokolba, dehogy! Nem azért gyújtottak az ördögök tüzet a katlanok alatt, hogy kend eloltsa! Majd itthon maradok, írok-írogatok, gondolkozom erről-arról, életemről is: mit tettem jól, miben tévedtem? Hanem azért én magam nem ontok könnyet a múlt miatt, hiszen, maga is tudja, Márton, a közmondást: A kiömlött tejbe nem jó belesírni. No meg azt is: A lónak négy lába van, mégis megbotlik.Higgye el: maga is, Konok Kata asszonyság is, Zihizuhi Benedek is, meg az a kis csippcsöpp Pittypötty Panni - egyaránt a barátom.
Helyeslően bólintott Márton, de azért tovább áztatta a szilvafákat. Ám úgy láttam, mintha most már kevésbé búsan
- Ezt nem akartam, bocsiboci! Ügyetlenke vagyok, ugye?! Haragszol?!
Nevetni kezdtem:
- Haragudni? Én? Rád, te kis esőbaba?! Dehogy! Te csak kedvesen ijesztegetsz, tréfából. Én pedig, szintén tréfából, játszom az ijedőset. Még az a zöld gyíkocska sem futott el jöttödre a szürkésbarna kövön, látod?
- Szóval nem haragszol? Akkor jó! Már párolgok is vissza Felhőmamámhoz! Négy cicaláb, kétszerannyi visszlát!
Július volt, éppen kirándultam. Hirtelen haragossötét lett az ég. Ördögöcske csattintott-pattintott villámostorával és szélsebesen megindult lefelé Zihizuhi Benedek, a záporeső. Szép táncot mutatott be az ezüstzöld kukoricaleveleken, de én kapkodtam a lábam az erdő felé, mert Zihizuhi Benedek beceneve Bőrigáztató és nem hiába!
Futottam, futottam, - de minek? Mire az erdőszél védelmébe értem, már nem is lehettem volna vizesebb. Zihizuhi Benedek restellkedett:
- Ha rámjön a zuhogás vágya, minden cseppemen úrrá lesz a szilajság. Ne nehezteljen rám, kedves kiránduló bácsi! Mosolyogtam:
- Kerek erdő, kis telek, cseppet sem neheztelek! Hasonlítasz fiúunokámra, Mátéra, aki olykor szintén nem bír magával. Persze, ő főleg olyankor, ha előzőleg túl sokat komputerezett
Megkönnyebbült szavaimra Zihizuhi Benedek, már itt sem volt, ott sem volt. Ismét felragyogott odafent Naptündérnéne, szivárványhidat varázsolt ég és föld közé, gyönyörűszépet. No a szivárványban olyan szeretettel ölelik át egymást a színek, hogy tanulhatnának tőlük békességet a lenti békétlen emberek!
Augusztus elején ismét esővel találkoztam, pedig nem vele akartam, hanem azzal a kis repülőtáncossal, Hétpettyes Katalinkával, a katicabogárral. Ablakomból azonban, még mielőtt útrakeltem volna, láttam, hogy ma Konok Kata esőasszonyság áztatja, no, nem a saját ruháit, hanem a kertet, konyhakertet, erdőt-mezőt, árkot-berket... Ez az esőasszonyság konokul esik, de csak addig, ameddig égi kötelessége előírja. Meglátott engem, beköszönt az ablakon:
- Ne búsuljon, meseíró úr, akarom mondani, tisztelt hétágrólszakadt mesekörmölgető szegényember! Délután már nem leszek itt! Naptündérnéne nem fösvény: gyorsan szárad sugaraitól fű, fa, bokor, erdei ösvény No meg eső után több az érdekesség, még a csigabiga is inkább kijön ilyenkor a házából, mint arra a kapsz tejet, vajat-ígérgető gyerekmondókára Ugye, nem orrolt meg rám?!
Bólintottam. Kata asszonyság teszi dolgát, de nem lehet mindenkinek kedvére. Elmehetek én virágbogarászni délután is nem hajt a tatár!
Megnyugtattam Katát, aki szorgalmasan esett tovább, de beváltotta ígéretét: délután elállt, továbbállt, kitudjahová. Októberben viszont, amikor éppen a hegyre készültem, kit látok az ablakból? Búsongó Mártont, az őszi esőt. Kerek tálban sárgarépa, ennek a fele se tréfa! Márton nem száraz szemmel búsongó, hanem kitartóan, egéritatósan könnyontó.Gondoltam: ma már nem mehetek sehová, lehet, hogy holnap sem Jól gondoltam.
Márton esőuraság olyan szomorúan nézett be ablakomon, hogy mindjárt eszembe jutott a világvége. Beküldött hozzám néhány esővízkönnycseppet és lehangoltan mondta:
- Megértem, meseíró úr, ha pokolba kíván, de mit tehetek?! Őszi eső vagyok, ez a sorsom Lehullnak a színváltott levelek, el kell jönnöm és csendesen, könnyek között tűnődnöm kisvilágról-nagyvilágról
Vígasztalni próbáltam Mártont:
- Nem kívánom én kendet a Pokolba, dehogy! Nem azért gyújtottak az ördögök tüzet a katlanok alatt, hogy kend eloltsa! Majd itthon maradok, írok-írogatok, gondolkozom erről-arról, életemről is: mit tettem jól, miben tévedtem? Hanem azért én magam nem ontok könnyet a múlt miatt, hiszen, maga is tudja, Márton, a közmondást: A kiömlött tejbe nem jó belesírni. No meg azt is: A lónak négy lába van, mégis megbotlik.Higgye el: maga is, Konok Kata asszonyság is, Zihizuhi Benedek is, meg az a kis csippcsöpp Pittypötty Panni - egyaránt a barátom.
Helyeslően bólintott Márton, de azért tovább áztatta a szilvafákat. Ám úgy láttam, mintha most már kevésbé búsan
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!