Három cica éldegélt a takaros kis erdőszéli háznál. Az egyiket Alkonynak nevezték az egerek, mert bundája hasonlított ahhoz, amikor a lemenő nap sugarai szép vörösre festik a felhőket, egyszóval veresszőrű volt ez a cicuska. A másikat, a fekete cicát, Estének, a harmadikat, a hófehéret pedig Hajnalnak hívta a cincogónépség.

No az egyik nap ki lett az egerek vendége, sőt, díszvendége? Nem más, mint a nagyhírű, tudós egér, Bajszihajszi Cincogár. Lett is nagy lakoma a kert végében! Ám egyszerre csak felugrott az egyik távolbalátó egér, és elkiáltotta magát:
- Itt az Alkony!

Minden egér futott szerteszét, inaszakadtából. Később, hogy ismét összegyűltek, Cincogár kíváncsian tudakolta: mi volt ez a nagy összevissza futkosás? Szégyelték az egerek a dolgot, nem vallották be az igazságot. Csak annyit mondtak: azt hitték, hogy itt az alkony, ők pedig akkor elbújnak. Náluk ez így szokás, ősidők óta. Cincogár buzgón jegyzetelt a különös szokásról rágottszélű füzetébe.

Folytatódott a lakoma, de most meg egy gyorslábú egér loholt oda és ijedten közölte:
- Jön az Este!
Megismétlődött az előbbi jelenet. Cincogár megint kérdezgette a rémült futkározás okát, de ismét csak azt a választ kapta: ha jön az este, ők szertefutnak. Náluk ez így szokás, ki tudja mióta!

Nagynehezen megint csak összesereglettek az egerek a lakomához, de azt megint megzavarta valami. Egy félelemtõl elvékonyodott egérhang cincogta:
- Hajnal! Hajnal!
Megint szétugrottak az egerek. Cincogár ösztönösen velük tartott. Később könyvet írt az erdőszéli egerek különös, még a többi egérnépségnél is gyakoribb futkározásáról, mint egy igen érdekes egérnépszokásról. Becsületesen megjegyezte: nem sikerült kiderítenie e furcsa viselkedés okát, de valószínűleg az alkony, az este, és a hajnal iránti tiszteletüket fejezik így ki ezek az egerek. Hozzátette: viszont gyakran tévednek a napszak megítélésében, például esetleg akkor is alkonyt kiáltanak és szétfutnak, amikor a jámbor napnak még esze ágában sincs nyugovóra térni.

No, ha Cincogár szemtől szembe látta volna az Alkonyt, Estét, és Hajnalt, bezzeg rögtön kibújt volna a szög a zsákból!
Ám jobb így, hogy nem látta. Egy ilyen személyes találkozás után ki tudja, hogy felvirradt volna-e a következő napot kezdő új hajnal ennek a tudományszomjas egérnek!